A könyvben bemutatott elméletek megalkotói és a kognitív pszichológia művelői általában nagyban támaszkodnak a kísérleti pszichológia eszközeire. Ezek kezdetben lényegében kivétel nélkül viselkedéses méréseket jelentettek, majd a technológia fejlődésével fokozatosan bővült az eszközök repertoárja, és elterjedt a fiziológiás és agyi képalkotó technikák használata is. Ahhoz, hogy megértsük a bemutatott vizsgálatokat és azt, hogy ezen vizsgálatok eredményeiből miként vonhatóak le azok a konklúziók, amelyekre a kutatók jutottak, fontos megismernünk néhány alapvető mérési eljárást. Jelen könyv elsősorban nem módszertani kérdésekkel foglalkozik, így a teljesség igénye nélkül csak a legszükségesebb építőelemekre tér ki. Mindezt olyan sorrendben és mértékben teszi, ami elősegíti az aktuális fejezet megértését. Ebben a fejezetben két viselkedéses mérőszámra fogunk támaszkodni: a reakcióidőre és a pontosságra. A későbbi fejezetek során pedig látni fogjuk, hogy miként járulnak hozzá fiziológiás mérések (pl. bőrellenállás, elektroenkefalográfia [EEG], szemmozgáskövetés) és agyi képalkotó eljárások (pl. funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) a viselkedéses eredmények értelmezéséhez és a kognitív folyamatok leírásához.