Flow - Az áramlat
A tökéletes élmény pszichológiája
9. Fejezet
Ez a rész egészen a 255. oldalig azokra az interjúkra támaszkodik, melyeket Massimini professzor bocsátott rendelkezésemre. Én magam fordítottam angolra az olasz válaszokat. |
A Franz Alexander-idézetet Siegel (1986, 1.) idézi. Norman Cousins stratégiája a betegsége kézben tartására megtalálható könyvében, az Anatomy of an Illnessben (1979). |
„Amikor valaki tudja…” lásd Johnson Letters to Boswell 1777. szeptember 19. Stressz. Selye János, aki 1934-ben kezdte tanulmányozni a stressz pszichológiáját, úgy definiálta, mint a testtel szemben támasztott követelmények általános következményét, legyen az szellemi vagy fizikai (1956 [1978]). Az ilyen követelmények pszichológiai hatásának mérésében nagy áttörés volt annak a skálának a kifejlesztése, amely ezeknek az eseményeknek a súlyosságát kísérli meg mérni (Holmes–Rahe 1967). A skálán a legmagasabb stresszérték a „házastárs halála”, 100-as értékkel, a „házasság” 50 pontot ér, a „karácsony” pedig 12-t. Más szavakkal négy karácsony hatása csaknem egyenértékű egy házasságkötéssel. Meg kell még jegyeznünk, hogy mind a pozitív, mind a negatív események okozhatnak stresszt, mivel mindkettő „követelményeket” jelent, melyekhez alkalmazkodnunk kell. |
Támogatás. A stressz jelentőségét csökkentő tényezők közül talán a társas kapcsolatoknak van a legkiterjedtebb irodalma (Lieberman et al. 1979). A család és a barátok gyakran nyújtanak anyagi segítséget, érzelmi támogatást és látnak el szükséges információval (Schaefer–Coyne–Lazarus 1981). Már pusztán mások érdeklődése is csökkentheti a stresszt: „Azoknak, akik törődnek másokkal és akik érdeklődnek a saját énjükön túlmutató dolgok iránt, kevesebb stresszélményük van, és a stressz kevésbé idéz elő náluk szorongást, depressziót és ellenségességet; aktívabban igyekeznek megoldani a problémáikat” (Crandall 1984, 172.). |
Megküzdő stílusok. A stressz átélését befolyásolja az egyén tűrőképessége. Ugyanannak az eseménynek lehetnek pozitív vagy negatív pszichológiai hatásai valaki belső erőforrásaitól függően. A „keménység” kifejezéssel jellemzi Salvatore Maddi és Suzanne Kobasa bizonyos embereknek azt a képességét, amellyel a fenyegetésekre oly módon reagálnak, hogy kezelhető elvárásokká formálják át. A keménység három fő alkotóeleme a célok iránt való elkötelezettség, az uralom kézben tartásának érzése és a feladatok élvezete (Kobasa–Maddi–Kahn 1982). Hasonló fogalom Vaillant (1977) „érett védekezés”-fogalma, Lazarus „megküzdés”-e (Lazarus–Folkman 1984), és a „személyes erő”, amelyet Elizabeth Noelle–Neumann (1983, 1985) mért a német kutatások során. A stresszel való megbirkózás eme módjai – a keménység, érett védekezés és a megküzdés – sok olyan, az autotelikus szemé- lyiségmodellhez hasonló vonással rendelkeznek, melyet ebben a kötetben leírtunk. |
Bátorság. Hogy az emberek a bátorságot csodálják leginkább másokban, az a háromgenerációs családokon végzett családkutatás adataiból derült ki Bert Lyons elemzése (1988) alapján, melyet a diplomamunkájához végzett. |
Disszipatív struktúrák. A kifejezés jelentését a természettudományokban lásd Prigogine (1980). |
Transzformációs képességek tizenéves korban. Az ESM-vel végzett longitudinális kutatás (Freeman–Larson–Csikszentmihalyi 1986) azt sugallja, hogy az idősebb tizenéveseknek épp annyi negatív élményük van családjukkal, barátaikkal és egyedül, mint a fiatalabbaknak, de nem veszik őket olyan komolyan – vagyis az a konfliktus, amelyik 13 évesen még tragikusnak látszott, az 17 évesen már kezelhető. |
Öntudatlan magabiztosság. A fogalom kifejtéséhez lásd Logan (1985, 1988). |
„ A gránit felületéből…” Ezt a Chouinard-idézetet lásd Robinsonnál (1969, 6.). |
„Fülkém kicsi…” Lindbergh (1953, 227–228.). |
Új célok felfedezése. Hogy a komplex én különböző, a világban átélt élményekből bukkan elő, mint ahogy a kreatív festmény az alkotó és eszközei közt létrejött interakció eredménye, már említi Csikszentmihalyi (1985a) és Csikszentmihalyi–Beattie (1979). A művészek felfedezései. A problémakeresés avagy felfedezés folyamatát a művészetben több mű is leírja, kezdve Csikszentmihalyival (1965), végezve Csikszentmihalyi–Getzelsszel (1989). Lásd még Getzels–Csikszentmihalyi (1976). Röviden, a kutatások arra az eredményre jutottak, hogy azok a művészeti növendékek, akik 1964-ben az itt leírt módon festettek (vagyis világosan kidolgozott előzetes kép nélkül álltak oda a vászonhoz), 18 évvel később jelentősen sikeresebbek voltak a művésztársadalom mércéi szerint, mint azok, akik előtte kidolgozták a képet a fejükben. Más tulajdonságok, pl. technikai felkészültség tekintetében a csoportok közt nem volt különbég. |
Realisztikus célok kitűzése. Azok a felnőttek, akik nagyon hosszú távú célok mellett kötelezik el magukat, és kevés rövid távú jutalomban részesülnek, kevésbé elégedettek az életükkel, mint azok, akiknek könnyebb, rövid távú céljai vannak (Bee [1987], 373.). Másfelől azonban az áramlatmodell szerint a túlságosan könnyen elérhető célok megint csak nem kielégítőek. Egyik véglet sem hagyja, hogy az ember kiélvezhesse az életét. |
Tartalomjegyzék
- FLOW – AZ ÁRAMLAT • A tökéletes élmény pszichológiája
- Impresszum
- Áramlatok, elmék, kerekek
- A magyar kiadás elé
- Előszó
- 1. Az újra megtalált boldogság
- 2. A tudat anatómiája
- 3. ∙Az öröm és az élet minősége
- 4. ∙Az áramlatélmény feltételei
- 5. A test az áramlatban
- 6. A gondolat áramlata
- 7. A munka mint áramlat
- 8. Az egyedüllétnek és mások társaságának élvezete
- 9. A káosz kijátszása
- 10. Hogyan adjunk értelmet életünknek?
- Jegyzetek
- Irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2022
ISBN: 978 963 454 795 2
A Flow a tökéletes élmény pszichológiájának eredeti, legátfogóbb kifejtése. Csíkszentmihályi Mihály, a pozitív pszichológia vezető gondolkodója, forradalmi művével saját kiteljesedésük lehetőségeit tudatosan vagy ösztönösen kutató milliók életére volt hatással. Elismert pszichológusok, üzletemberek, művészek, politikusok és sportolók, továbbá a lélek működésével és rejtélyeivel rendszeresen foglalkozó szülők, pedagógusok, orvosok és kreatív szakemberek sokasága merített ihletet a könyvből. A boldogság keresése és a kizökkent sorsok helyreállítása utáni vágy az emberi lélek mélyéről ered, az ideális életről való elmélkedés egyidős a filozófiai gondolkodással. A flow elméletének ritka erénye, hogy komoly kutatómunka alapozta meg, ugyanakkor leírása, illetve rendre beigazolódó következtetései a pszichológiában járatlanok számára is érthetőek és sokszor a rendkívüli felismerés erejével hatnak.
Hivatkozás: https://mersz.hu/csikszentmihalyi-flow//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero