A klíma a turizmus egyik legfontosabb erőforrása, az egyik alapja annak, hogy az emberek más területeket felkeresnek. A hűvösebb, napsütésben szegényebb régiókból napos és meleg tengerpartokra utaznak, az elviselhetetlenül forró helyekről a hűvösebb és egészséges levegőjű hegyvidékekre. Különböző turisztikai tevékenységek folytatásához más és más klíma a kedvező. Az évtizedek óta a tudományos, politikai és a hétköznapi figyelem középpontjában álló globális problémák közt előkelő helyen szerepel az éghajlatváltozás kérdése. Mivel mára a turizmus az emberiség egyik legalapvetőbb gazdasági tevékenységévé vált, a hagyományos környezetszennyezők (ipar, nagyüzemi és kemizált mezőgazdaság stb.) mellett a közlekedés révén a turizmus is egyre fokozódó terhet jelent az ökoszisztémára. A nem felelősségteljes turizmus emellett a társadalomban, a kultúrában, sőt akár magában a gazdaságban is komoly károkat okozhat. Az a tény, hogy a turizmus mára tömegjelenséggé vált, azt jelenti, hogy hatásai is globálisak, és felelőssége is óriási. Ezért, ha már egyértelmű a felelőssége a problémák kialakulásában, akkor egyértelmű felelőssége kell vállalnia a megoldásra tett javaslatok kidolgozásában is. A globális felmelegedés okozta éghajlatváltozás sajnos már napjainkban is számos kellemetlen hatást gyakorol a turizmusra is. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy a turizmus mint jelentős gazdasági ágazat maga is felelős az éghajlatváltozásért (Aubert et al., 2014). Az ENSZ által szervezett, 2009-ben Koppenhágában megtartott klímakonferencia felhívta a figyelmet az üvegházhatású gázok növekvő kibocsátásának veszélyeire és ezek korlátozásának szükségességére. Fontos észrevétele volt a konferenciának az is, hogy a légi közlekedés jelentős mértékben növeli az üvegház hatású gázok kibocsátását, és így a turizmus tömegessé válásával és elképesztő dinamikus növekedésével maga is előidézője az éghajlatváltozásnak. A turizmus tehát nemcsak elszenvedője, de jelentős okozója is a globális felmelegedésnek. A UNWTO 2008-as tanulmánya szerint az ágazat az összes szén-dioxid kibocsátás 5%-áért közvetlenül felelős. A tanulmány prognózisa szerint a tonnában kifejezett szén-dioxid-kibocsátást a turisztikai szektor 2035-ig meg fogja duplázni, ezzel is tovább erősítve a globális felmelegedést okozó folyamatokat. A turizmuson belüli szén-dioxid-kibocsátás 75%-áért a közlekedés a felelős. Ezen belül 40% a légi közlekedés és 32% a közúti közlekedés aránya. Mindezekből levonhatjuk azt az egyszerű és logikus következtetést, hogy a turizmus klímaváltozásra gyakorolt negatív hatásait az utazási szokások alábbiak szerinti megváltoztatásával jelentősen tudjuk csökkenteni: