Alternatív turizmus
Civil kezdeményezés az ökoturizmus korszerű definíciójának meghatározására
Tartalomjegyzék
- Alternatív turizmus • Környezettudatosság és felelősségteljesség a turizmusban
- Impresszum
- A szerző előszava
- Bevezetés
- 1. A tömegturizmus kialakulása
- 2. Napjaink turizmusának jellemző vonásai
- 3. A turizmus negatív hatásai
- 4. Alternatív turizmus kontra tömegturizmus
- 5. Fenntartható fejlődés, fenntartható turizmus
- 5.1. A fogalom tisztázása
- 5.2. Az utasok viszonya a fenntartható turizmushoz
- 5.3. A UNWTO javaslata a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítésére
- 5.4. A turizmus szerepe a fenntartható fejlődés menetrendjében 2030
- 5.5. Új törekvés a turizmus fenntarthatóságának mérésére (MST)
- 5.6. Önkéntes szén-dioxid-kompenzáció
- 5.1. A fogalom tisztázása
- 6. Nemzetközi szervezetek törekvései a fenntartható turizmus megteremtése érdekében
- 6.1. Manilai Nyilatkozat (1980)
- 6.2. Acapulco-dokumentumok (1982)
- 6.3. Turistajogok katalógusa és jogszabálygyűjteménye (1985)
- 6.4. Brundtland-bizottság Közös jövőnk című jelentése (1987)
- 6.5. Rio de Janeiro, Környezet és Fejlődés – Föld-csúcs (1992)
- 6.6. Lanzarote Fenntartható Turizmus Charta (1995)
- 6.7. Agenda 21 „Az utazásért és turisztikai iparért” (1996)
- 6.8. Millenniumi fejlesztési célok (2000)
- 6.9. Québeci Nyilatkozat az ökoturizmusról (2002)
- 6.10. Cape Town-i Nyilatkozat (2002)
- 6.11. Johannesburgi Föld Tanács, Fenntartható Fejlődés Világkonferencia (2002)
- 6.12. Rio+20 Nemzetközi konferencia (2012)
- 6.13. New York: ENSZ Fenntartható Fejlődés Csúcs (2015)
- 6.14. Turizmus Globális Etikai Kódexe (1999)
- 6.15. Idegenforgalmi etikai keretegyezmény (2019)
- 6.1. Manilai Nyilatkozat (1980)
- 7. A felelősségteljes turizmus
- 8. Ökoturizmus
- 8.1. Az ökoturizmus kialakulása és definíciója
- 8.2. Civil kezdeményezés az ökoturizmus korszerű definíciójának meghatározására
- 8.3. Az ökoturizmus térszínei
- 8.4. Az ökoturizmus iránti kereslet
- 8.5. Az ökoturizmus kínálata
- 8.6. Az ökoturizmus kínálatának élményszerű fejlesztése – Az év ökoturisztikai létesítménye kezdeményezés Magyarországon
- 8.7. Ökoturisztikai minősítések, környezeti védjegyek
- 8.1. Az ökoturizmus kialakulása és definíciója
- 9. Fogyasztói magatartásváltozás a turizmusban
- 9.1. Az egészség- és környezettudatos fogyasztói csoport kialakulása: LOHAS (Lifestyles of Health and Sustainability)
- 9.2. A fenntarthatóság megjelenése életstílusként és megkülönböztető tulajdonságként
- 9.3. Lifestyles of Health and Sustainability (LOHAS)
- 9.4. A LOVOS-szemlélet megjelenése
- 9.5. A virtuális turizmus mint lehetséges alternatíva
- 9.1. Az egészség- és környezettudatos fogyasztói csoport kialakulása: LOHAS (Lifestyles of Health and Sustainability)
- 10. A túlturizmus jelensége
- 10.1. Előzmények
- 10.2. A túlturizmus kialakulásának az okai
- 10.3. Desztinációk mint közösségi tulajdon
- 10.4. A turisztikai terek életciklusa
- 10.5. Túlturizmussal küzdő desztinációk
- 10.6. A túlturizmus következményei és megoldási javaslatok, intézkedések
- 10.7. A UNWTO javaslata a túlturizmus kezelésére
- 10.1. Előzmények
- 11. Turizmus és reziliencia
- 11.1. A reziliencia fogalma
- 11.2. A reziliencia a település- és területfejlesztésben, valamint a turizmusban
- 11.3. A reziliencia kérdéskörének megjelenése a hazai szakirodalomban
- 11.4. A reziliencia értelmezése a fogadóterület szempontjából
- 11.5. A túlturizmus és reziliencia
- 11.6. A fogadóterületek rezilienciája jelentős sokkhatást követően – avagy mi várható a koronavírus járványt követően
- 11.1. A reziliencia fogalma
- 12. Lassú turizmus
- 13. Az akadálymentes turizmus mint alternatív turizmus?
- 14. A hazai lakosság turisztikai fogyasztási szokásai
- Záró gondolatok
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2022
ISBN: 978 963 454 768 6
A turizmus jelenségének vizsgálatával folyamatosan formálódik, változik, bővül a turizmus törvényszerűségeiről meglévő tudás is. Rengeteg új irányzat vált ismertté, és olyan új fogalmi kategóriák jelentek meg, amelyek között az eligazodás még a jól felkészült turisztikai szakemberek számára is problémát okoz. Szelíd, fenntartható, környezettudatos, felelős, zöld, természeti, öko, tudatos, lassú… Hosszan sorolhatnánk a turizmus ismert vagy kevésbé ismert jelzőit anélkül, hogy azok pontos jelentéstartalmáról mély ismeretekkel rendelkeznénk. E kategóriák közötti eligazodáshoz, a terminológiák pontos értelmezéséhez kíván hozzájárulni ez a könyv oly módon, hogy egyben bemutatja ezek keletkezését és turizmuson belüli szerepét. Ismerteti annak a folyamatát is, hogy a tömegturizmus kialakulásával párhuzamosan hogyan jelent meg a fogyasztói igény a „nem tömegturizmus” alternatív kínálati elemeire, azaz hogyan alakult ki, és mit is jelent pontosan az alternatív turizmus kifejezés. A kötet elsődleges célcsoportja az oktatásban részt vevő hallgatók, de a gazdag tudásanyag, a felvonultatott környezeti-társadalmi összefüggések a gyakorló szakemberek számára is egyaránt elmélyült tudást nyújtanak.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gonda-alternativ-turizmus//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero