A turizmus modern kori történelmében a 2020-as pandémia és annak a nemzetközi turizmusra gyakorolt hatása példátlan. A UNWTO aktuális előrejelzései 70-80%-os éves visszaesést prognosztizálnak. Az elmúlt évtizedekben érték már sokkszerű hatások a nemzetközi turizmust. Ezek közül ki kell emelni a 2001. szeptember 11-i terrortámadást, mely a légi személyszállítás drasztikus visszaesését eredményezte; a több mint 200 ezer ember halálát okozó 2004. december 26-i természeti csapást, a dél-ázsiai cunamit és a 2008–2009-es gazdasági világválságot. Mindegyikre jellemző volt, hogy globális hatást gyakorolt a turizmus alakulására, ugyanakkor nem lehetetlenítette el a teljes ágazatot egy egész évre. A turizmust ért idei sokk tekintetében azonban a szakértők egy része optimista, és úgy véli, hogy a járvány elmúltával visszaugrik a nemzetközi érkezések száma, és a korábbi trend fog újra kialakulni. Ezt támasztják alá a korábbi példákban kiemelt, a turizmust ért sokkhatásokat követő évek elemzései is. Ezt alátámasztandó megvizsgáltam a 2004-es cunami által leginkább érintett 3 ország nemzetközi turizmusának alakulását (11.3. táblázat). Ez alapján az látszik, hogy Srí Lanka volt a legkevésbé reziliens, hiszen három év sem volt elegendő arra, hogy kiheverje a természeti csapás okozta sokkot. A legnagyobb károkat elszenvedett Indonéziának két év elég volt, hogy a turizmusa ismét utolérje és meghaladja a 2004-es színvonalat. A cunami károkozása Thaiföld turizmusát is visszavetette, de ennek negatív hatása csak a természeti csapást követő évben volt érezhető, és azóta töretlenül bővült a nemzetközi érkezések száma, és napjainkban az évi több mint 30 millió turistaérkezéssel a világ élvonalához tartozik.