Az eddigiek alátámasztására, a KSH adatait és az intézetünk saját kutatási eredményeit felhasználva, szeretnénk bemutatni, hogy a hazai lakosság többsége számára a turizmus a mindennapi élet részévé vált, és várható további dinamikus bővülése. Ezáltal jelentős hatást gyakorol az életminőségre és a szabadidő eltöltésének egyik legelterjedtebb formája lett. A konkrét számokra rátérve láthatjuk, hogy a 2018-as év a hazai turizmus számára erős évnek számított: 14 millió többnapos belföldi utazás valósult meg, és az ország határain belül az utazással eltöltött napok száma meghaladta a 60 milliót (KSH, 2018). Az utazások időtartama szoros kapcsolatban áll az utazást kiváltó motivációval, így fontos áttekinteni, hogy a többnapos beföldi utazások alatt milyen fő motivációs tényezők játszottak szerepet. A belföldi utazások több mint felénél a szórakozás, a pihenés, a városnézés és a természetjárás volt a fő szempont. A rokonok, barátok meglátogatása az utazók 34,6%-a számára bírt elsődleges jelentőséggel. Ezenkívül fontos volt még az egészségmegőrzés (3,4%), a hobbi jellegű munkavégzés (3,1%) és egyéb motivációk (4,3%). A motiváció és a tényleges turisztikai tevékenység ugyancsak kapcsolódik az igénybe vett szállás típusához. Az eddig megszokottakhoz hasonlóan a szállodákat választották a legtöbben. A hazai lakosság több mint fele részt vesz már a belföldi turizmusban. A KSH szerint egészen konkrétan a hazai lakosság 52%-a utazott el több napra legalább egyszer, mely növekedést mutat a tavalyi évekhez képest. Az utazásban való részvétel tekintetében jelentős különbségek figyelhetők meg a lakóhely településének nagysága, régiója, az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás, az életkor és a vagyoni helyzet kapcsán. A Budapesten és Pest régiójában, illetve a Közép- és Nyugat-Dunántúlon lévők több mint 50%-a utazott 2018-ban, mely egyrészt növekedett a tavalyi évekhez képest, másrészt jelentősen felülmúlta az ország többi részében lévő régiókat. Megfigyelhető, hogy a nagyobb városokban élők többször utaztak, mint a kisebb települések lakói. Megállapítható az is, hogy a felsőfokú végzettségűek többet utaznak az alapfokú végzettségűeknél. A költések tekintetében a belföldi lakosság 5,7%-kal többet költött belföldi utazásai során, mint 2017-ben, összesen 347 milliárd forintot. A legnagyobb anyagi ráfordítás az egészségmegőrzés céljából történő utazásoknál, a legkevesebb az ismerősök rokonok meglátogatásánál történt. Sajnos a szezonalitás még mindig erőteljes hazánkban, ugyanis a turisztikai kiadások 40%-a júniustól augusztusig realizálódik. A kiadások legnagyobb részét a szálláshely-szolgáltatások realizálják, ezt követik az éttermek, az élelmiszerboltok, majd a közlekedési szektor.