Ahogyan azt bemutattuk, a 20. század második felében a turizmus globális társadalmi jelenséggé vált. Napjainkban a fejlett országok lakosainak túlnyomó része számára a turisztikai tevékenység szinte már az alapszükséglet része lett, így a szabadidő eltöltésének egyik meghatározó formájaként kell rá tekintenünk. Az utazásnak számos pozitív hatása van az emberre: gyarapíthatja ismereteit, bővítheti társadalmi kapcsolatait, kiteljesítheti képességeit, elősegíti a jó közérzet kialakulását, és hozzájárul a személyiség fejlődéséhez. Logikus tehát, hogy felvetődik a kérdés, milyen hatása van a turizmusnak az emberek életminőségére és boldogságára. Ennek a kérdéskörnek a komplex vizsgálata az ezredfordulót követő évtizedben Magyarországon a turizmuskutatás fő sodrához tartozott, és jelentős szakmai érdeklődés kísérte. Ehhez az időszakhoz visszanyúlva, és az elért kutatási eredményekre építve, mintegy annak szerves folytatásaként vettük elő magunk is újra ezt a kérdést. Az életminőség alakulása az emberiség egyik legfontosabb kérdése. Nyilvánvaló, hogy fontos az életminőséget befolyásoló tényezőknek a vizsgálata is. Valamennyi fejlett országban a közpolitika legfontosabb törekvései közé tartozik az, hogy jobb életminőséget biztosítsanak a lakosság számára. Az elmúlt században a ’60-as évekig elsősorban a filozófusokat érdekelte ez a kérdés, de a ’60-as évek elején beemelték a kategóriát a politikai diskurzusba, és gyakran használt fogalommá vált (Kopp–Kovács, 2006). Egy, a fogyasztói szokások vizsgálatára irányuló reprezentatív kutatás keretében lehetőségünk volt felmérni a magyar lakosság turisztikai fogyasztásának jellegzetességeit, a turizmus egyes kérdéseivel kapcsolatos percepcióit (Gonda, 2021). Mint ahogyan azt a lassú turizmust bemutató fejezetben láthattuk, a turizmusnak a jóllétre és az élményben gazdag életre (ez alapján a szubjektív boldogságérzetre) gyakorolt hatása kiemelkedően fontos kérdéssé vált az alternatív turizmus iránt nyitott fogyasztói kör számára. Ezért kívánkozik a 2018-as reprezentatív kutatásunk eredményeinek megosztása. Jelen fejezetben azokat az eredményeket mutatjuk be, amelyek esetében a bevont változók és az életminőséggel, boldogsággal kapcsolatos kérdésekre adott válaszok között egyértelmű szignifikáns kapcsolat mutatható ki. Kiemelt figyelmet fordítunk a nemek közötti különbség bemutatására, annak bizonyítására, hogy a nők jólétére és boldogságára még erőteljesebb hatást gyakorol a turizmus, mint a férfiakéra. A turizmus és életminőség kapcsolatának vizsgálata során hét kijelentést/állítást kellett elolvasniuk a válaszadóknak, és abban kellett dönteniük, hogy milyen mértékben értenek egyet az adott kijelentéssel, és ezt ötfokozatú Likert-skála segítségével számszerűsíteniük is. Egyes skálaértéket választók határozottan, míg a kettest választók kismértékben elutasították az állítást, azaz nem értettek egyet vele. A négyes skálaértéket választók kis mértékben (inkább egyetért), míg az ötös skálaértéket választók teljes mértékben egyetértettek az állítással. Problémás a hármas skálaértéket választók személyes attitűdjének az értelmezése. Azt egyértelműen állíthatjuk, hogy az állítást nem utasították el, viszont az elfogadás mellett sem foglaltak állást.