Tartalomjegyzék

• Fejezetek a magyar nyelv történetéből
• Impresszum
• chevron_rightI. BEVEZETÉS
  • 1. Miért változik a nyelv?
  • 2. Hogyan változik a nyelv?
  • 3. A nyelvi kontaktusok szerepe
  • 4. A változások terjedése a társadalomban
  • 5. A változások továbbgyűrűzése a grammatikában
  • 6. A változás fejlődés vagy romlás?
  • 7. A magyar nyelv történetének korszakai
  • 8. A nyelvemlékes kor előtti nyelvtörténet rekonstruálása
  • 9. A nyelvemlékek
  • 10. A magyar nyelvtörténet kiegészítő forrásai
  • 11. Szerkesztési elvek
  • 12. Betűk és hangértékek, rövidítések
  • IRODALOM
• chevron_rightII. HANGTÖRTÉNET
  • 1. Bevezetés
  • 2. Hangváltozási típusok
  • 3. A hangváltozások okairól
  • chevron_right4. Az ősmagyar kor hangváltozásai
    • chevron_right4.1. A mássalhangzórendszer változásai
      • 4.1.1. Szó eleji helyzet
      • 4.1.2. Szóbelseji helyzet
      • 4.1.3. Egyéb hangváltozások
      • 4.1.4. A kétnyíltszótagos tendencia
      • 4.1.5. A mássalhangzórendszer az ősmagyar kor végén
    • chevron_right4.2. A magánhangzórendszer változásai
      • 4.2.1. A veláris i̮
      • 4.2.2. A palatális ü
      • 4.2.3. A tővégi magánhangzók záródása
      • 4.2.4. Szórványos változások
      • 4.2.5. A kettőshangzók (diftongusok)
      • 4.2.6. A hosszú magánhangzók
      • 4.2.7. A magánhangzó-harmónia
      • 4.2.8. A jövevényszavak beilleszkedése
  • chevron_right5. Az ómagyar kor hangváltozásai
    • chevron_right5.1. A mássalhangzórendszer változásai
      • 5.1.1. A vokalizálódás
      • 5.1.2. A képzés helyének eltolódása
      • 5.1.3. Mássalhangzó eltűnése
      • 5.1.4. Palatalizáció
      • 5.1.5. A mássalhangzó-torlódás feloldása
      • 5.1.6. Az ómagyar kor folyamán keletkezett mássalhangzók
      • 5.1.7. A mássalhangzórendszer az ómagyar kor végén
    • chevron_right5.2. A magánhangzórendszer változásai
      • 5.2.1. A veláris i̮ kérdése
      • 5.2.2. A tővégi rövid magánhangzók eltűnése
      • 5.2.3. A nyíltabbá válás
      • 5.2.4. A labializáció
      • 5.2.5. A magánhangzók nyúlása
      • 5.2.6. A hiátus
      • 5.2.7. A kétnyíltszótagos tendencia
      • 5.2.8. A rövid magánhangzók rendszere az ómagyar kor végén
      • 5.2.9. A kettőshangzók (diftongusok)
  • chevron_right6. A középmagyar kor
    • 6.1. A mássalhangzórendszer változásai
    • 6.2. A magánhangzórendszer változásai
  • chevron_right7. Az új- és újabb magyar kor
    • 7.1. A mássalhangzók
    • 7.2. A magánhangzók
  • IRODALOM
• chevron_rightIII. A MORFÉMÁK TÖRTÉNETE
  • 1. Bevezetés
  • 2. Az indulatszó
  • 3. A partikula
  • chevron_right4. A névmások
    • 4.1. A személyes névmás
    • 4.2. A birtokos névmás
    • 4.3. A visszaható névmás
    • 4.4. A kölcsönös névmás
    • 4.5. A mutató névmás
    • 4.6. A kérdő névmás
    • 4.7. A vonatkozó névmás
    • 4.8. A határozatlan névmás
    • 4.9. Az általános névmás
  • chevron_right5. A névelők
    • 5.1. A határozott névelő
    • 5.2. A határozatlan névelő
  • chevron_right6. Ige, főnév, melléknév, számnév
    • chevron_right6.1. A szótövek története
      • 6.1.1. Az ősmagyar kor
      • 6.1.2. Az ómagyar kor
    • 6.2. A tővéghangzó szerepváltozása
    • chevron_right6.3. A toldaléktípusok
      • 6.3.1. A képzők
      • 6.3.2. A jelek
      • 6.3.3. A ragok
  • 7. A határozószó
  • 8. A névutó
  • 9. A névutómelléknév
  • 10. Az igekötő
  • 11. A kötőszó
  • 12. A módosítószó
  • chevron_right13. A tulajdonnevek története
    • 13.1. A személynevek
    • 13.2. A helynevek
  • IRODALOM
• chevron_rightIV. MONDATTÖRTÉNET
  • chevron_right1. Az ősmagyar kor
    • 1.1. Rekonstruálható-e az ősmagyar mondatszerkezet?
    • 1.2. Az uráli/ugor SOV örökség
    • chevron_right1.3. SOV maradványok az ómagyarban
      • 1.3.1. OV szórendű, ragtalan tárgyú igeneves mondatok
      • 1.3.2. Ige – segédige sorrend
      • 1.3.3. Mondatvégi kérdő partikula
      • 1.3.4. Igeneves alárendelő mondatok
    • 1.4. Az ősmagyar mondat információszerkezete
    • 1.5. A főnévi kifejezés
    • 1.6. A névutós kifejezés
    • 1.7. Az igeidőrendszer
  • 2. SOV→SVO változás a nyelvemlékes kor előtt
  • chevron_right3. Az ómagyar mondat
    • 3.1. Az igei kifejezés
    • 3.2. A mondat operátortartománya
    • 3.3. Az alárendelő összetett mondat
    • 3.4. A tagadó mondat
    • 3.5. A kérdő mondat
    • chevron_right3.6. A főnévi kifejezés
      • 3.6.1. A névelők kialakulása
      • 3.6.2. A birtokos szerkezet
    • 3.7. A névutós kifejezés
    • chevron_right3.8. Az ómagyar idő- és módrendszer
      • 3.8.1. Az ómagyar igeidők
      • 3.8.2. Az igekötőrendszer kiépülése
      • 3.8.3. Az ómagyar módrendszer
  • chevron_right4. Változások a középmagyar korban
    • 4.1. Az ómagyar kori változások folytatódása
    • 4.2. Az összetett igealakok funkcióvesztése
  • chevron_right5. Változások az újmagyar korban
    • 5.1. Valószínűleg, hogy…
    • 5.2. El kell menjek
  • IRODALOM
• chevron_rightV. SZÓKÉSZLETTÖRTÉNET
  • 1. Általános kérdések
  • 2. Alapnyelvi eredetű szavak
  • chevron_right3. A belső keletkezésű szókészlet
    • chevron_right3.1. A szóteremtéssel keletkezett szavak
      • 3.1.1. A hangutánzó szavak
      • 3.1.2. A hangfestő szavak
    • chevron_right3.2. A szóalkotással keletkezett szavak
      • 3.2.1. A képzett szavak
      • 3.2.2. Az összetett szavak
      • 3.2.3. Ritkább szóalkotási módok
    • chevron_right3.3. A tudatos szóalkotás
      • 3.3.1. A nyelvújítás
      • 3.3.2. A mozaikszó-alkotás
  • chevron_right4. Az idegen eredetű szókészlet
    • 4.1. Az iráni jövevényszavak
    • chevron_right4.2. A török jövevényszavak
      • 4.2.1. Az ótörök jövevényszavak
      • 4.2.2. Az Árpád-kori török jövevényszavak
      • 4.2.3. Az oszmán-török jövevényszavak
    • 4.3. A szláv jövevényszavak
    • 4.4. A német jövevényszavak
    • 4.5. A latin jövevényszavak
    • 4.6. Az újlatin jövevényszavak
    • 4.7. Az angol jövevényszavak
    • 4.8. Jövevényszavak egyéb nyelvekből
    • chevron_right4.9. A nemzetközi műveltségszavak
      • 4.9.1. A vándorszavak
      • 4.9.2. A nemzetközi szavak
    • 4.10. A tükörszavak
  • 5. Az ismeretlen eredetű szavak
  • 6. A magyar mint átadó nyelv
  • 7. A magyar szókészlet néhány jellegzetessége
  • IRODALOM
• chevron_rightVI. A JELENTÉSEK TÖRTÉNETE
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 2. A szóalak – jelentés kapcsolat változásai, a jelentésváltozások típusai
    • chevron_right2.1. Változatlan alak – változó jelentés
      • 2.1.1. A hangtani alak állandósága – új jelentés kialakulása
    • 2.2. Változó alak – változó jelentés
  • chevron_right3. A jelentésváltozás irányai
    • 3.1. A szűkülés
    • 3.2. Konkrét → absztrakt irányú jelentés-eltolódás
    • 3.3. A jelentésváltozás érzelmi és hangulati összetevői
  • chevron_right4. A jelentésváltozások okai
    • 4.1. A külső tényezők
    • 4.2. A belső tényezők
  • chevron_right5. Az alak és jelentés változása alapján létrejött (szemantikai) csoportok
    • 5.1. Egy alak, egy jelentés
    • 5.2. Egy alak, több összefüggő jelentés
    • 5.3. Egy alak, több összefüggéstelen jelentés
    • 5.4. Egy alak, több ellentétes jelentés
    • 5.5. Több hasonló alak, egy jelentés
    • 5.6. Több hasonló alak, több összefüggő jelentés
    • 5.7. Több hasonló alak, több összefüggéstelen jelentés
    • 5.8. Több hasonló alak, több ellentétes jelentés
    • 5.9. Több különböző alak, egy jelentés
    • 5.10. Több különböző alak, több összefüggő jelentés
    • 5.11. Több különböző alak, több összefüggéstelen jelentés
    • 5.12. Több különböző alak, több ellentétes jelentés
  • chevron_right6. Az egyes nyelvi szinteken jellemző jelentésváltozások
    • 6.1. A fonémaszint
    • 6.2. A morfémaszint
    • 6.3. A tulajdonnevek
  • IRODALOM
• chevron_rightVII. A VÁLTOZATOK TÖRTÉNETE
  • 1. A nyelvhasználat-megoszlás történetisége
  • 2. Az ősmagyar kor
  • chevron_right3. Az ómagyar kor
    • 3.1. Történeti áttekintés
    • chevron_right3.2. A nyelvjárási elkülönülés
      • 3.2.1. A 13. század vége
      • 3.2.2. A 15. század vége
    • 3.3. Egyéb nyelvváltozatok
  • chevron_right4. A középmagyar kor
    • 4.1. Történeti áttekintés
    • 4.2. A nyelvjárási elkülönülés
    • 4.3. A standardizáció I.
    • 4.4. Egyéb nyelvváltozatok
  • chevron_right5. Az újmagyar kor
    • 5.1. A standardizáció II.
    • 5.2. A nyelvjárási változatok
    • 5.3. Kisebbségi magyar nyelvhasználat
  • IRODALOM
• VIII. IRODALOM
• IX. FORRÁSOK

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 835 5

2021-ben jelent meg Hunyady György Rendszerattitűdök a változó közgondolkodásban című nagyszabású monográfiája, amelyben egy több éven át tartó, reprezentatív mintákon végzett kutatássorozat eredményeit foglalja össze a történeti gondolkodó értelmezési szabadságával, esszéisztikus, fanyar és játékosan szellemes stílusával, valamint az empirikus munkát végző szociálpszichológus szorgos precizitásával. A monográfiában Hunyady a 2010 és 2013 közötti ambivalens rendszerattitűdöket vizsgálja, elemzi és értelmezi. Az elemzés fogalmi kiindulópontjául John Jost rendszerigazolás elmélete szolgált, de azt innovatív módon kiegészítette a rendszerkritika elméletével. Bár feltételezhető, sőt tudható, hogy a rendszerkritika a demokratikus társadalmakban is hallatja hangját, különösen érdekes kérdés, hogy Magyarországon hogyan működnek a Janus-arcú rendszerattitűdök, az igazolás és a bírálat. Nem triviális, hanem megfejtendő kérdés az, hogy ez a két ellentmondó tendencia hogyan fér meg egymással a társadalomban. A történelem, a szociológia és a szociálpszichológia diszciplínájának elkötelezett kortársak és a fiatalabb nemzedék tiszteletét a jelen kötet és a Magyar Tudományos Akadémián 2022. szeptember 12-én rendezett ülésszak oly módon rója le, hogy a Hunyady újító szellemének tanúbizonyságát adó, a Rendszerattitűdök a változó közgondolkodásban című munkára reflektálva az itt közölt írások és prezentált előadások, hozzászólások tovább szövik a gondolati hálót, új keretbe helyezik eddigi kutatásaikat, vagy kapnak új ötleteket, kiindulópontokat további munkáikhoz.

Ebben a könyvben együvé került a szociálpszichológusok, a szociológusok és a történészek szakmai képviselői által írt gazdag, színes, a szakmai megvitatás céljára alkalmas tanulmánygyűjtemény, amely Hunyady György inspirációját magán viseli. A gondolatok nemzetközi befogadását segíti, hogy a jelen elektronikus kötetben Hunyady György nagyívű tanulmánya, a szerkesztők bevezetője, a laudáció és a tisztelgő szerzők munkáinak összefoglalása, a prezentációban kiemelt legfontosabb megállapításaik, a vita és a felkért hozzászólások összegzése, valamint a konferencia tanulságainak, jövőbeli kutatások számára nyújtott inspirációjának bemutatása angol nyelven jelenik meg.

Reményeink szerint ez a kötet további utakat nyit meg, gazdag kapcsolódási lehetőségeket kínál új kutatási területek és más diszciplínák felé. Bizonyítja, hogy a fejlett demokráciákon kívüli társadalmakban művelt szociálpszichológiai kutatás érdemben hozzájárulhat a főáramhoz.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farago-dull-nguyen-luu-a-tarsadalmi-valtozasok-inditekai-es-fekjei-a-80-eves-hunyady-gyorgy-tiszteletere//