Csókási Krisztina, Teleki Szidalisz Ágnes (szerk.)

Sorsunk - jelenünk

Tanulmányok Prof. Dr. Kiss Enikő Csilla köszöntésére


A pszichobiográfia alkalmazhatósága e folyamatok vizsgálata során

A kreativitás és a gyász pszichodinamikai és egzisztenciális összefüggéseit elsősorban idiografikus, kvalitatív kutatási módszerekkel lehetséges adekvátan vizsgálni. Ezek közül szóba jöhet az interjú, a projektív tesztek és a pszichobiográfia. A legfőbb különbség az interjú/projektív tesztek/terápiás esettanulmány és a pszichobiográfia között az élő és már elhunyt személyek vizsgálata, annak ellenére, hogy bizonyos esetekben élő személyekről is készítenek pszichobiográfiákat. Az élő személyek közvetlen/elhunyt személyek közvetett vizsgálatának dilemmái rendkívül szerteágazók (Kőváry, 2014); itt alapelvként csupán a kortárs pszichobiogáfia egyik vezető személyének, W. T. Schultznak (2005b) az egyik fejezetcímére utalnék, miszerint ebben a kontextusban „semmi élő nem vehető számításba” („nothing alive can be calculated”). A pszichobiográfia, ezen idiografikus, kvalitatív, hermeneutikai hagyományokon nyugvó pszichológiai kutatási eszköz – amely nagyjából az esettanulmány és a szövegelemzés1 metszéspontjában található – 1910-ben született, miután Sigmund Freud (1982/1910) megírta Leonardo da Vinciről szóló híres esszéjét. Freud kezdeményezését követően a 20. század első felében népszerűvé vált a pszichoanalitikusok és egyes amerikai személyiségpszichológusok (Allport, Murray, Erikson) körében, de az 50-es és 70-es évek között a tudományos közeg változásai miatt csaknem felejtésre lett ítélve. A 80-as, 90-es évektől kezdve a narratív pszichológia sikere nyomán újból előtérbe került, és a 21. század elején egyfajta reneszánsza alakult ki (Schultz, 2005a; Mayer és Kőváry, 2019).

Sorsunk - jelenünk

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 829 4

A Sorsunk – jelenünk cím egyfelől metaforaként jeleníti meg Kiss Enikő Csilla professzor asszony életművének ívét, másfelől kijelöli annak jelentős kutatási területeit, melyeket a kötet négy nagy témakör köré szerveződve magában foglal. Szondi Lipót életét és sorsanalitikus munkásságát négy, a művészetpszichológia témakörét öt tanulmány, a reziliencia és a személyiség pozitív erőforrásainak kérdéskörét tizenöt, míg a mindfulness pszichológiai megközelítését két tanulmány érinti a kötetben a szerzők, az egyes témakörök kitüntetett, hazai és nemzetközi fórumokon is ismert és hivatkozott szakértőinek tolmácsolásában.

E témakörök a hazai és nemzetközi tudományos életnek jelenleg is kurrens, széles körben kutatott, valamint a gyakorlati pszichológiai munkának is méltán jelentős témái, alappillérei, számos olyan kérdéskört is magukban foglalva, melyek a hétköznapi diskurzusban is népszerű helyet töltenek be. Így e kötet jelentős, akár hiánypótló magyar nyelvű szakirodalmi forrásként méltán gazdagíthatja a hazai pszichológiai irodalmat, miközben számot tarthat a művelt nagyközönség figyelmére is, gyarapítva a mindennapi lélektani ismeretek körét.

Jelen kötet Kiss Enikő Csilla professzor asszony több évtizedes munkássága és a hazai, illetve nemzetközi személyiség-lélektan gazdagításához és kiműveléséhez kötődő, széles körű és messze ható tudományos, oktatói-kutatói életműve előtt kíván tisztelegni a munkatársak, kollégák és a tanítványok tolmácsolásában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/teleki-csokasi-sorsunk-jelenunk//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave