Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan


Vitakérdések

  1. Idézzük fel ismét Oliver Wendell Holmes bíró szavait: „Az adókat a civilizált társadalomért fizetjük.” Fejtse ki bővebben ezt a megállapítását, szem előtt tartva, hogy a közgazdaságtanban mindig törekszünk a pénz fátylának fellebbentésére, hogy megérthessük a reálerőforrások áramlását.
  2. Vitassák meg, ellenőrizze-e az állam a következő területeket: prostitúció, függőséget okozó kábítószerek, szívátültetések, katonai gépkarabélyok, alkohol! Döntsék el ennek alapján, hogy a tiszta laissez-faire gazdaságot, vagy az állami szabályozást részesítenék-e előnyben! Mérlegeljék a felsoroltak súlyos megadóztatásának, illetve betiltásának előnyeit és hátrányait (visszalapozhatnak a kábítószerek betiltásának tárgyalására az 5. fejezetben)!
  3. Az amerikai adórendszer bírálói úgy érvelnek, hogy ez lerontja a munka, a megtakarítás, az innováció ösztönzését, és ezért visszaveti a hosszú távú gazdasági növekedést. Mutassa meg ezzel kapcsolatban, miképp mozdíthatják elő a „zöldadók” a gazdasági hatékonyságot és a gazdasági növekedést! Vegyük például a kén- vagy szén-dioxid-emisszió, illetve a szivárgó tankhajók megadóztatását! Állítson össze egy listát azokról az adókról, amelyek véleménye szerint fokozzák a hatékonyságot, s hasonlítsa össze ezek hatását a munka- és tőkejövedelmeket terhelő adók hatásával!
  4. Adóügyi szakértők gyakran emlegetik az egyösszegű adókat; ezeket mindenkinek meg kell fizetnie, gazdasági körülményeitől függetlenül. Az egyösszegű adók hatékonyak, mert a marginális adókulcsuk zéró bármely termelési tényezőre és termékre nézve.
    Tegyük fel, hogy az állam minden személyre 200 dolláros egyösszegű adót vet ki. Mutassa meg ennek hatását a munkakínálatra és -keresletre egy megfelelő diagramon! Megfelel-e még mindig, az adó bevezetése után is a munka határtermék-bevétele a bérnek az egyensúlyi helyzetben?
    Életpálya keretben a „tehetségadó” lenne az egyösszegű adó dinamikus megfelelője, amely a potenciális munkajövedelmük alapján adóztatná az egyéneket. Szívesen látna Ön egy ilyen változtatást? Derítsen fényt egy ilyen tehetségadó bevezetésének néhány nehézségére!
  5. Állítsa sorrendbe a különféle szövetségi adókat progresszivitásuk mértéke alapján! Hogyan hatna az adórendszer általános progresszivitására, ha a szövetségi kormány beáldozná a jövedelemadókat a fogyasztási és forgalmi adókért cserébe?
  6. Egyes közjavak helyi jellegűek: csak kis területek lakói élvezhetik őket; más közjavak nemzetiek: az egész nemzetnek tesznek jó szolgálatot; és vannak globális közjavak is, melyek minden nemzet számára fontosak. A magánjószág olyan termék, amelynek elhanyagolható a másokra kiható túlcsordulása. Hozzon néhány példát a tiszta magánjavakra, valamint a helyi, nemzeti és globális közjavakra, illetve externáliákra! Gondolja meg mindegyik esetben, melyik kormányzati szint dolgozhatná ki leghatékonyabban a megfelelő szabályokat, és javasoljon egy-két kormányzati eljárást a kérdéses externália kezelésére!
  7. Az adóteher-megoszlás azt vizsgálja, kire hárulnak végső soron az adók gazdasági terhei, és hogyan alakul a mennyiségekre, illetve a többi gazdasági változóra gyakorolt teljes hatásuk (lásd a 4. fejezet elemzését). Itt következik néhány tehermegoszlási feladat, amely keresleti-kínálati elemzés segítségével oldható meg. Használjon grafikonokat a kérdések megválaszolásához!
    1. Az 1993-as költségvetési törvényben a Kongresszus megemelte a szövetségi benzinadót 4,3 centtel gallononként. Tegyük fel, hogy a benzin nagykereskedelmi ára a világpiacon alakul ki. Milyen relatív hatást gyakorol így ez az adó az amerikai termelőkre és fogyasztókra?
    2. A társadalombiztosítási járulékok általában a munkajövedelmeket terhelik. Hogyan oszlanak meg a terheik abban az esetben, ha a munkakínálat tökéletesen rugalmatlan? S ha visszahajlik a munkakínálati görbe?
    3. Tegyük fel, hogy a vállalatoknak olyan adózás utáni hozamrátát kell elérniük befektetéseik után, amelyet a világ tőkepiacai határoznak meg. Hogyan oszlanak meg ebben az esetben a társasági nyereségadó terhei egy kis nyitott gazdaságban?
  8. Érdekes kérdés fogalmazható meg a Laffer-görbe kapcsán; névadója a kaliforniai közgazdász, egykori szenátorjelölt, Arthur Laffer. A 16-8. ábrán látható Laffer-görbe azt mutatja, hogy az adóbevétel emelkedik az adókulcs növelésével, míg eléri az L maximumpontot, majd lesüllyed egészen a zérus értékre 100 százalékos kulcs esetén, hiszen ekkor semmi értelme a tevékenységnek. Igen vitatott a Laffer-görbe pontos alakja a különféle adók esetében.
    16-8. ábra. A Laffer-görbe
     
    Az adók tárgyalásánál előforduló szokványos logikai hiba a post hoc tévképzet (lásd a kifejtését az 1. fejezetben). Az alacsonyabb adók hívei gyakran hivatkoznak a Laffer-görbére érvelésükben. A hatvanas évek adócsökkentéseire utalnak, mert ez szerintük tanúsítja, hogy a gazdaság túl van a görbe maximumán, mondjuk a B pontban. Érvelésük lényege a következő: „A szövetségi adóbevételek 110 milliárdról (1963) 133 milliárd dollárra (1966) emelkedtek az 1964-es Kennedy–Johnson adócsökkentések után. Az adócsökkentés tehát növeli az adóbevételeket.” Magyarázza meg, miért nem bizonyítja ez a tény, hogy a gazdaság az L ponttól jobbra helyezkedett el! Azt is indokolja meg, miért alapul a post hoc tévképzeten ez az érvelés! Adja meg a történtek helyes értelmezését!
  9. Az egykulcsos adó csak egyszer adóztat minden személyes és vállalati jövedelmet egy rögzített, alacsony kulccsal. A 16-5. táblázatban látható, hogyan is működne egy ilyen adó. Hasonlítsa össze az egykulcsos adó átlagos és marginális adókulcsait a szöveg közt található 16-4. táblázat kulcsaival! Sorolja fel mindkét változat előnyeit és hátrányait! Melyik a progresszívebb adó?
    16-5. táblázat.
    1.
    Kiigazított bruttó jövedelem
    $
    2.
    Levonások és mentességek
    $
    3.
    Adóalap
    $
    4.
    Személyi jövedelemadó
    $
    5 000
    20 000
    0
    0
    10 000
    20 000
    0
    0
    20 000
    20 000
    0
    0
    50 000
    20 000
    30 000
    6 000
    100 000
    20 000
    80 000
    16 000
    1 000 000
    20 000
    980 000
    196 000

Közgazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave