Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan


Vitakérdések

  1. Gondolja át az infláció következő hatásait: adózási torzulások, a jövedelem és a vagyon újraelosztása, „cipőtalp” költségek, étlapköltségek. Értelmezze a felsorolt költségeket, és hozzon példákat rájuk!
  2. „Infláció idején az emberek reál erőforrásokat használnak arra, hogy csökkentsék a pénzkészleteiket. Ez a törekvés hasznot hoz az egyén számára, megfelelő társadalmi nyereség nélkül, ami az infláció társadalmi költségére utal.” Adjon magyarázatot az idézetre, és mondjon példát a pénzkészlet leszorításának módjára!
  3. Az előre nem látott defláció szintén komoly társadalmi költségekkel jár. Jellemezze a deflációt, és elemezze a fellépő költségeket az alábbi esetekben:
    1. A nagy válság idején esett a fontosabb mezőgazdasági termények ára, más termékek áraival együtt. Mi történt azokkal a farmerekkel, akik korábban nagyobb jelzáloghitelt vettek fel?
    2. Japánban enyhe defláció ment végbe az 1990-es években. Tegyük fel, hogy a japán diákok egyenként 2 000 000 jen (körülbelül 20 ezer dollár) kölcsönt vettek fel egyetemi tanulmányaik fedezésére, abban reménykedve, hogy az infláció miatt majd kisebb reálértékű jenben fizethetik vissza a hitelt. Mi történne ezekkel a diákokkal, ha a bérek és árak évi 5 százalékkal csökkenni kezdenének?
  4. A 30-2. táblázat az infláció és munkanélküliség mértékét mutatja az Egyesült Államokban 1979–1987 között. A gazdaság 1979-ben a NAIRU közeléből indult, és ugyanide tért vissza 1987-ben. Meg tudja magyarázni, miért csökkent az infláció a közbeeső években? Szemléltesse a magyarázatot a rövid távú és a hosszú távú Phillips-görbe ábrázolásával! Rajzolja meg a görbéket minden egyes évre!
    30-2. táblázat. A munkanélküliség és az infláció adatai az Egyesült Államokban, 1979–1987
    Év
    Munkanélküliségi ráta
    (százalék)
    CPI inflációs ráta
    (százalék/év)
    1979
    5,8
    11,3
    1980
    7,1
    13,5
    1981
    7,6
    10,3
    1982
    9,7
    6,2
    1983
    9,6
    3,2
    1984
    7,5
    4,4
    1985
    7,2
    3,6
    1986
    7,0
    1,9
    1987
    6,2
    3,6
  5. Sok közgazdász így érvel: „Mivel nincs hosszú távon átváltási viszony a munkanélküliség és az infláció között, ezért nincs értelme elsimítani a konjunktúraciklusok csúcspontjait és mélypontjait.” E felfogás szerint nem kell törődnünk mindaddig azzal, hogy stabil-e a gazdaság vagy erősen ingadozik, amíg állandó a munkanélküliség átlagos mértéke. Értékelje kritikusan ezt a megállapítást!
  6. Egy vezető közgazdász írta a következőt: „Ha az infláció társadalmi költségeit mérlegeljük, nehéz szabadulni attól a benyomástól – legalábbis a kúszó infláció esetén –, hogy ezek a költségek elhanyagolhatóak a munkanélküliségből és a kibocsátás visszaeséséből származó terhekhez képest.” Fejtse ki rövid esszében saját álláspontját e kérdésről!
  7. Tanulmányozza az éves inflációs ráták és az egy főre jutó GDP növekedésének a 30-1. táblázatban szereplő értékeit! Igaz-e, hogy a növekedési ütem mérsékelt infláció mellett a legmagasabb? Mi lehet az oka, hogy lassúbb a növekedés defláció és hiperinfláció idején? Magyarázza meg, miért keletkezhet ezzel kapcsolatban post hoc tévképzet (értelmezését lásd az 1. fejezetben)!
  8. Az elmúlt évtizedben a következő fejlemények és gazdaságpolitikai lépések hatottak a munkapiacra. Fejtse ki, hogyan módosíthatták e tényezők a NAIRU-t!
    1. A munkanélküli-segélyt adókötelessé tették.
    2. A szövetségi kormányzat durván lefaragta a munkanélküliek átképzési programjaira fordítható összeget.
    3. Nagymértékben csökkent a szervezett dolgozók aránya a munkaerő-állományon belül.
    4. Az 1996-os szociális reform törvény erőteljesen csökkentette az alacsony jövedelmű családok pénzügyi támogatását, és munkára kötelezte az állami támogatásban részesülőket.

Közgazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave