Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


2

A ‘prizmatikus’ kifejezéshez lásd Rescher (1973). Már Pólya is rámutat a problémamegoldás prizmatikus voltára a matematikában, bár nem így nevezi:

„Amikor valamilyen összetett egészet vizsgálunk, akkor figyelmünket majd az egyik, majd a másik részlet vonja magára. Elkülönítünk valamilyen részletet, arra összpontosítjuk a figyelmünket, beállunk reá, azt hangsúlyozzuk, azt emeljük ki a környezetéből, azt vizsgáljuk meg nagyon alaposan. Azután a ‘fényszóróval’ más részletre térünk, most ezt emeljük ki, és így tovább. Különböző részek átvizsgálása és egyiknek-másiknak az átértékelése után szükség lehet az egész helyzet új elképzelésére. Néhány részlet újraértékelése egészen más színben tüntetheti fel a problémát […]. Az újraértékelésnek ez az összetett hatása teljesen új helyzetet teremthet, a részletek valamilyen más, harmonikusabb összekapcsolásához vezethet. Elkülönítés és összekapcsolás egymást kölcsönösen kiegészítve segíti elő a megoldást.” (Pólya 1971, II. kötet: 80; kiemelések az eredetiben)


Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave