Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


2 Mint arra Bolonyai (2002) rámutat, a homo mensura tételbe Bárány István a 152a szakaszban „belefordítja Szókratész későbbi értelmezését is (‘«minden dolog mértéke» az egyes ember’ – szól a fordítás, noha az eredetiben itt még az ‘egyes’-ről nincs szó [...]).” Ez az észrevétel azért lényeges, mert a tétel öncáfoló volta melletti, ill.illetve az azzal szembeni érvelés kulcsa az, hogy abba beleértendő-e az ‘egyes’, vagy sem. Bárány István fordításában a teljes mondat így szól: „[...] ‘minden dolog mértéke’ az egyes ember, ‘mindannak, ami van, hogy van, és mindannak, ami nincs, hogy nincs’”. Kerényi Grácia fordítása (Platón 1984): „‘Minden dolognak mértéke az ember, a létezőknek is, amint vannak, s a nem létezőknek is, amint nincsenek’. Az angol fordítások a „[...] man is the measure of all things [...]” kifejezést alkalmazzák (vö. pl. McDowell, Conford, Levett, Burnyeat, Chappell fordítását), és nem utalnak az ‘egyes emberre’.

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave