Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


1 A Common Knowledge című folyóirat tematikus számának kiindulópontja Joseph Ratzinger bíboros (a későbbi XVI. Benedek pápa) homíliája, melyben ‘a relativizmus diktatúráját’ állítja. Bloor tanulmánya, noha reflektál ezen állítás teológiai kontextusára, az abszolutizmusnak és a relativizmusnak a tudományos megismerésre vonatkozó általános tulajdonságait a teológiai kontextustól elvonatkoztatva elemzi. Arra a következtetésre jut, hogy a relativizmus és az abszolutizmus egymást kizáró nézetek, és dichotómiájuk egyéb – harmadik típusú – nézeteket is kizár (Bloor 2007: 252). Bloor (2011) a tudományos megismerés tudásszociológiai megközelítésére specifikálva folytatja gondolatmenetét, Bloor (2016) pedig Paksi (2016) kritikájára válaszolva világítja meg ismét fő érveit.

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave