Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


3 Illusztratív példaként visszautalok a 4.2.2. szakaszban (4.9) alatt említett rész-egész következtetésre. Azokban az érvelési folyamatokban, amelyekben az 1980–90-es évek elméleti nyelvészete (lásd Bierwisch írásait) felhasználta, plauzibilis következtetésként működött, hozzájárulva az érvelési ciklus termékenységéhez. Azonban más összefüggésben ugyanaz a rész-egész séma érvelési hibaként léphet fel. Például: János kisujja erős és János kisujja része Jánosnak, tehát János erős. Vagy, hibás lehet az ezzel analóg eleme-halmaz következtetés: Szoboszlai Dominik világklasszis és tagja a magyar válogatottnak, tehát a magyar válogatott világklasszis. Lásd ehhez Copi & Burgess-Jackson (1996: 109–110). A rész-egész, egész-rész, eleme-halmaz, halmaz-eleme következtetések nem egységes sémára épülnek, hanem számos különböző séma-változatra tagolódnak, melyek mindegyike működhet heurisztikusan termékeny plauzibilis következtetésként vagy heurisztikusan terméketlen érvelési hibát kiváltó következtetésként a mindenkori érvelési folyamat összetevőitől függően. Ugyanez vonatkozik minden egyéb sémára.

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave