Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


5

(8.14)(c)-ben Palmer az alábbi passzusra utal:

„Nagyon sok kísérleti adatot gyűjtöttem a verbális viselkedésről – arról, hogyan tanulják meg az emberek értelmetlen szótagok sorozatait, vagy személyek értelmetlen neveit, és megvoltak a saját eredményeim a verbális összegzésről, alliterációról és találgatásról. Ezek elkezdték túlzsúfolni a kéziratot anélkül, hogy lényegesen hozzájárultak volna annak érvényességéhez. Az egész könyvet nagyon kibillentették az egyensúlyából, mert az elemzés nagy részéhez nem sikerült kísérleteket találni. A szívem mélyén változatlanul empirista voltam, de nem gondoltam, hogy árulás lenne ezzel a meggyőződésemmel szemben, ha a könyvem nem a megállapított tények áttekintése lenne. Egy összetett területet interpretáltam, egyszerűbb, kontrollált körülmények között igazolt elveket használva. A naprendszer bizonyos aspektusain kívül a csillagászat nagy része ebben az értelemben interpretáció, elvei laboratóriumi kísérletekből származnak. Úgy döntöttem, kihagyom az összes laboratóriumi kísérletet.” (Skinner 1979: 282; kiemelés K. A.)


Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave