Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


2

A Chomskytól származó idézet Aarsleff nevét hibásan, egy ‘f’-fel említi, ami az adott p-kontextusban ad hominem implikatúrát von maga után. Az ad hominem érvelések sora folytatható olyan későbbi írásokkal, amelyek szerzői Chomsky védelmére kelnek. Például:

„Aarsleff zavarosságai és félreértései annyira nyilvánvalóak, hogy Malabranche tanácsára emlékeztetnek [...]. (Úgy vélem, nem árt, ha olvastuk azt a könyvet, amelyet bírálunk).” (Bracken 1982: 115.)

„Az Aarsleff-féle tudomány csak mennyiségileg és nem minőségileg különbözik attól, amit nemrég Trevor-Roeper a Hitler ‘naplók’-ként azonosított.” (Bracken 1984: xi.)

Az, aki olvasta Aarsleff két, aprólékos filológiai elemzéseket tartalmazó és nagy tudománytörténeti háttértudásról számot adó írását, nem adhat hitelt annak az implikatúrának, hogy Aarsleff súlyosan etikátlanul eljárva – ‘rossz jellemű személyként’ – olvasatlanul bírálta Chomsky könyvét. A második idézetben Bracken igen durva ad hominem támadást indít Aarsleff személye ellen, azzal, hogy munkáját a Hitler-naplókhoz hasonló hamisítással vádolja.


Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave