Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


3 (9.2)(a)-ban az összefoglaló tudománytörténetek “a terület fejlődését alapvetően egyenes irányú gyarapodásként szemlélték” (Koerner 2006: 2811). Az S forrás a Koerner által idézett szakirodalom (pl. Benfey 1965 [1869]). (9.2)(b)-hez lásd a (9.3)(a) alatti idézetet. Az S forrás többek között Delbrück (1880) és Newmeyer (1980) munkáit is magában foglalja. (9.2)(c)-ben az S forrás például Arens (1969) munkáját tartalmazza. Az ehhez a típushoz tartozó művek rámutatnak arra, hogy „mindannyian a korábbi nyelvésznemzedékek eredményeire építettünk […], és sokkal többet köszönhetünk ezeknek a tudósoknak, mint amennyinek valaha is teljesen tudatában lehetnénk” (Koerner 2006: 2813). A (9.2)(d)-ben említett historiográfiai művek arra összpontosítanak, hogy „nyelvtudományi múltunkat a tudományág szerves részeként, és egyúttal olyan jól definiált elveken alapuló tevékenységként mutassák be, amely módszertani megalapozottságát és alkalmazásának szigorát tekintve vetekedhet magával a nyelvtudománnyal” (Koerner 2006: 2814). Az S forrás Koerner saját munkáiból áll.

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave