Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


5

Azt, hogy az érvelési hibák évtizedeken át rejtve maradhatnak és megtéveszthetik a szakma művelőit, jól példázza Pullum (2011) elemzése:

„A Syntactic Structuresnek olyan fokú eredetiséget, explicitséget és technikai koherenciát szokás tulajdonítani, amellyel az valójában nem rendelkezik. Ennek kimondása azonban nem jelenti azt, hogy ne ösztönzött volna más nyelvészeket valahogy arra, hogy ezekre az erényekre törekedjenek. Inkább katalizátorként hatott, semmint tartalmával (nem tartalmaz részleteiben ma is megvédett eredményeket). [...] Nagyon hasznos lett volna a nyelvészek számára, ha 1960 körül elérhető lett volna számukra egy részletes kritika a Syntactic Structuresról; de egyszerűen tény az, hogy ez lehetetlen lett volna, mert abban az időben egyetlen nyelvész sem lett volna képes egy ilyen kritikát megírni.” (Pullum 2011: 13; kiemelés K. A.)


Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave