Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


6

Chomsky így minősíti a második nyelvészeti háborút Grewendorfnak adott interjújában:

„[…] ezek sajnos nagyrészt olyan fajta agyrémek, amilyenek jelenleg meglehetősen divatosak. Harris lélegzetelállító beszámolót konstruál egy olyan nagy háborúról, amelyben én állítólag a tudományágam fölötti uralomért vívott nagy harcban az abban részt vevő hadseregek egyikének parancsnoka voltam. […] A történet szempontjából kár, hogy engem kevéssé érdekelt ez a ‘háború’, és nem is vettem részt benne.” (Grewendorf 1995: 231–232).

Ezzel szemben a nyelvtudomány-történeti dokumentumok egybehangzóan megkérdőjelezik Chomsky visszaemlékezésének helytállóságát:

„[…] saját elméleti keretének történetére, saját szakmai felemelkedésére és a nyelvészeti háborúkban való részvételére vonatkozó állításai jelentős mértékben összeegyeztethetetlenek a dokumentált adatokkal. Állításai szintén összeegyeztethetetlenek számos, vele szoros közelségben dolgozó szemtanú visszaemlékezéseivel.” (Harris 2021: 409; kiemelés K. A.)

Még a Harrisétől jelentősen eltérő historiográfiai nézetet képviselő, chomskyánus Newmeyer is elismeri, hogy Chomsky önértékelése nem áll összhangban a dokumentumokkal (lásd Newmeyer 2022: 166 kk.).


Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave