Mire jó a nyelvtudomány elmélete?
Haider így emlékszik vissza illúzióvesztésének folyamatára:
„Jól felszerelkezve, lelkesedéssel vágtam bele a német nyelv modellálásába a születőben lévő elvek és paraméterek elméletének keretében. [...] Több mint egy évtizeden keresztül minden tökéletesen ment, egészen addig, amíg el nem jött kiszámíthatatlanul és derült égből villámcsapásként a kiűzetés a paradicsomból. A generatív vállalkozás nagy elméje fokozatosan belefáradt (megrekedt) elméletébe, egyik írásról a másikra megváltoztatta véleményét, majd elvetette azt egy radikálisan új kezdet javára – azzal az eséllyel, hogy ez az utódelmélet is elkerülhetetlenül az előző ‘legjobb’ elmélet sorsára jut. Az elvek és paraméterek modellje termékeny empirikus területeket nyitott meg. A paraméterfogalom megfelelően működött mint hivatkozási keret a világ különböző nyelveiből származó nyelvi adatok rendszerezéséhez és összehasonlításához, még akkor is, ha az elmélet zsákutcába jutott [...]. Az, amit helyette kaptunk – a minimalista program – számomra kezdettől fogva hatalmas csalódást jelentett.
Amikor elolvastam a minimalista program első tanulmányának fogalmazványát, emlékszem, azonnal arra gondoltam, hogy korábban elfogult voltam, és hogy ellentétben korábbi megérzésemmel, az az ember, aki ezt írta, bizonyára sok jól elrejtett humor és önirónia birtokában van. Amit olvastam, az az volt, amit tenni kell, ha valaki stílusosan akar visszavonulni egy olyan területről, amelyet ő alapított és uralt – gondoltam. Feltekeri a (piros) szőnyeget, mondván: ‘Folytassátok, én leléptem’. Micsoda lenyűgöző, elegáns és mégis gunyoros visszavonulás – mondtam magamban. De ez égbekiáltó tévedés volt [...]. Kétségtelen, hogy, mint nem sokkal később rájöttem, azt, amit olvastam, komolyan gondolta, és nem egy briliáns elme finoman ironikus gesztusa volt, miközben visszavonulót fújt kiemelkedő teljesítményének egyik területéről. Ettől a pillanattól kezdve teljesen világos volt számomra, hogy nem tudok az új ‘filozófiai’ irányváltással azonosulni, mert az sehová sem vezetne.” (Haider 2024: 1–2; kurzív kiemelés az eredetiben, félkövér kiemelés K.A.)
Tartalomjegyzék
- Mire jó a nyelvtudomány elmélete?
- Impresszum
- Köszönetnyilvánítás
- I. rész: Bevezetés
- II. rész: Relativizmus és abszolutizmus
- 3. Naiv relativizmus és naiv abszolutizmus
- 3.1. Kérdésfelvetés
- 3.2. Alapmodellek
- 3.3. Relativista és abszolutista reakciók az elméletek, a módszerek és a tudományos nyelv sokféleségére
- 3.4. Relativista és abszolutista reakciók az elmélet-redukcióra
- 3.5. Relativista és abszolutista reakciók a reprezentációk sokféleségére
- 3.6. Összegzés
- 3.1. Kérdésfelvetés
- 4. Relativizmus és plauzibilis érvelés
- 4.1. Kérdésfelvetés
- 4.2. A p-modell mérsékelt relativizmusa
- 4.2.1. A plauzibilis kijelentések relativitása
- 4.2.2. A plauzibilis következtetések relativitása
- 4.2.3. A p-kontextus
- 4.2.4. Az információs alul- és túldetermináltság relativitása
- 4.2.5. A p-parakonzisztencia relativitása
- .2.6. A plauzibilis érvelési folyamat relativitása
- 4.2.7. Az adatok és az evidencia relativitása
- 4.2.8. Esettanulmány: a német labiális affrikáta
- 4.2.1. A plauzibilis kijelentések relativitása
- 4.3. Összegzés
- 4.1. Kérdésfelvetés
- 5. A p-modell válaszai az ellenérvekre
- 3. Naiv relativizmus és naiv abszolutizmus
- III. rész: Konzisztencia és inkonzisztencia
- 6. Az episztemológiai tolerancia elve
- 6.1. Kérdésfelvetés
- 6.2. Heurisztikusan termékeny, permanens p-parakonzisztencia
- 6.3. Esettanulmány: erős p-inkonzisztencia
- 6.4. Esettanulmány: heurisztikusan terméketlen, elfogadhatatlan, ad hoc p-parakonzisztencia
- 6.5. Esettanulmány: heurisztikusan terméketlen, ideiglenesen elfogadható, ad hoc p-parakonzisztencia
- 6.6. Összegzés
- 6.1. Kérdésfelvetés
- 7. A jelenségek relativitása
- 7.1. Kérdésfelvetés
- 7.2. Esettanulmány: a német voller reprezentációi
- 7.2.1. A mondat
- 7.2.2. A voller reprezentációja a transzformációs generatív nyelvtanban
- 7.2.3. A voller reprezentációja a fejvezérelt frázisstruktúra nyelvtanban
- 7.2.4. A voller reprezentációja a kategoriális nyelvtanban
- 7.2.5. A voller reprezentációja a topológiai modellben
- 7.2.6. A voller reprezentációja a würzburgi nyelvtanban
- 7.2.7. Intrateoretikus p-parakonzisztenica, interteoretikus p-parakonzisztencia és p-hiányosság.
- 7.2.1. A mondat
- 7.3. Vannak-e nyelvi tények?
- 7.4. Összegzés
- 7.1. Kérdésfelvetés
- 6. Az episztemológiai tolerancia elve
- IV. rész: Plauzibilis érvelés és érvelési hibák
- 8. Érvelési hibák a chomskyánizmusban
- 8.1. Kérdésfelvetés
- 8.2. Mi egy érvelési hiba?
- 8.3. Esettanulmány: szalmabábérvelés a B. F. Skinner Verbal Behavior című könyvéről írott recenzióban (Chomsky 1959)
- 8.3.1. „A valaha volt legmegsemmisítőbb recenzió” vagy „abszurd karikatúra”?
- 8.3.2. A plauzibilis érvelési folyamat
- 8.3.2.1. Első érvelési ciklus: tudományos hipotézis vagy tudománytalan dogmatizmus?
- 8.3.2.2. Második érvelési ciklus: objektivitás vagy az objektivitás elvesztése?
- 8.3.2.3. Harmadik érvelési ciklus: egyszerűség vagy komplexitás?
- 8.3.2.4. Részleges összegzés: kifinomult taktika?
- 8.3.2.5. Behaviorizmus: elpusztult vagy él és virul?
- 8.3.2.1. Első érvelési ciklus: tudományos hipotézis vagy tudománytalan dogmatizmus?
- 8.3.3. A válasz
- 8.3.1. „A valaha volt legmegsemmisítőbb recenzió” vagy „abszurd karikatúra”?
- 8.4. Esettanulmány: elsietett általánosítás Chomsky Aspects of the Theory of Syntax című könyvében (Chomsky 1965)
- 8.5. Esettanulmány: argumentum ad verecundiam és whig-történetírás Chomsky Cartesian Linguistics című könyvében (Chomsky 2009 [1966])
- 8.6. Esettanulmány: érvelési hibák összefonódása a minimalista programban (Chomsky 1995a)
- 8.7. Összegzés
- 8.1. Kérdésfelvetés
- 9. Érvelési hibák az antichomskyánizmusban
- 8. Érvelési hibák a chomskyánizmusban
- V. rész: Haladás és hanyatlás
- 10. A nyelvészeti háborúk
- 11. A chomskyánus narratíva és a tudományos haladás
- 11.1. Kérdésfelvetés
- 11.2. Esettanulmány: a whig-narratíva a chomskyánizmusban
- 11.3. Esettanulmány: heurisztikusan terméketlen narratíva a hazai chomskyánizmusban
- 11.3.1. A narratív szöveg kiválasztása
- 11.3.2. Első érvelési ciklus: haladás az éretlen tudománytól az érett tudomány felé?
- 11.3.3. Kitérő: haladás az érett tudománytól az éretlen tudomány felé?
- 11.3.4. Második érvelési ciklus: „Chomsky forradalmi felismerése”?
- 11.3.5. Harmadik érvelési ciklus: „Chomsky Skinner-kritikája jelentős szerepet játszott abban, hogy a behaviorizmus háttérbe szorult”?
- 11.3.6. Negyedik érvelési ciklus: „a transzformációs generatív nyelvészet nem a bölcsészettudomány, hanem a természettudományok egyik ága”?
- 11.3.7. Ötödik érvelési ciklus: a transzformációs generatív nyelvész biológiai kutatómunkát végez?
- 11.3.8. Hatodik érvelési ciklus: „a generatív elmélet evolúciója a szabályok elméletétől az elvek és paraméterek elméletéig, majd a minimalizmusig tart”?
- 11.3.9. Hetedik érvelési ciklus: a narratíva záró p-kontextusa
- 11.3.10. A tanulság
- 11.3.1. A narratív szöveg kiválasztása
- 11.4. Összegzés
- 11.1. Kérdésfelvetés
- VI. rész: Befejezés
- Irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 125 2
A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába.
A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero