Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


10

Vö.:

„Valószínűleg a tudománytörténet és -elmélet legismertebb műve Thomas Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete című könyve. Valójában Kuhn megközelítésének van egy fontos, nem szociológiai összetevője is, mivel utalások vannak benne a ‘haladásra’, ‘sikeres problémamegoldásra’, ‘anomáliákra’ és hasonlókra. Azonban úgy tűnik, hogy azok a kulcsfontosságú jellemzők, amelyek mellett Kuhn érvelt, nem állták ki a tudományos vizsgálat próbáját. Különösen azt az elképzelést tekintik általánosan megcáfoltnak, hogy minden tudományterületen van egy viszonylag állandó ‘normál tudományos’ fázis, amelyet ‘paradigmák’ jellemeznek; e paradigmák pedig a szó szoros értelmében ‘összemérhetetlenek’ az előző és a következő paradigmákkal. Tekintettel arra, hogy még a legfejlettebb tudományokban is nehéz azonosítani a forradalmakat, értelmetlennek tartom a vitát arról, hogy a nyelvészetben volt-e vagy sem Chomsky-féle forradalom.” (Newmeyer 2022: 143; félkövér kiemelés K. A.)


Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave