Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


6

Ezt például az alábbi tömör jellemzés dokumentálja:

„[...] a szcientizmus egyetlen kutatási módszernek – mely a természet egy bizonyos részterületének vizsgálatára és azzal összefüggésben lett kidolgozva – az indokolatlan ráerőltetése a természet és a társadalom minden aspektusára. A szcientizmus azt követeli meg, hogy mindent a természettudományok módszereivel vizsgáljunk. [...] A szcientizmus tagadja, hogy lényeges különbségek lennének a társadalmi és a természeti jelenségek vizsgálatára alkalmas módszerek között. Így a szcientizmus a valóságot arra redukálja, ami egyetlen, specifikus kutatási módszer alkalmazásával megismerhető – gyakran arra a megkérdőjelezhető feltevésre alapozva, hogy létezik egyetlen egységes tudományos módszer. [...] A szcientizmus nem érzékeli a valóság azon szintjeinek létezését, amelyekhez a természettudományok módszerei nem férnek hozzá – olyan módszerek, tegyük hozzá, amelyek más célokra lettek kifejlesztve. Azt a megfigyelést, hogy egy adott kutatási módszer nem tárja fel a valóság egy bizonyos szintjét, tévesen úgy értelmezik, mintha ez a szint nem is létezne.” (McGrath 2019: 71.

A szcientizmus áttekintéséhez lásd Williams & Robinson (eds.) (2015).


Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave