Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


2 Everett (2005), (2012) hosszú és szisztematikus vizsgálatok eredményeképpen azt a hipotézist fogalmazta meg, hogy az Amazóniában (Brazíliában) beszélt pirahã nyelvben nem létezik az ‘Egyesítés’ (‘Merge’; Chomsky korábbi matematikai terminusával: rekurzió) művelete. A hipotézis nagy vihart kavart. Mivel a jelenlegi chomskyánizmus alaptételeközponti művelete az Egyesítés (Chomsky 2018, Hauser et al. 2002, Fitch et al. 2005), melyet véleménye szerint az evolúció során egy mutáció hozott létre, ezért egyetlen olyan nyelv felfedezése, amelyben nincs Egyesítés, elegendő az univerzális nyelvtan és ezzel a minimalista program alaptételének cáfolatához. Bár Everettet Chomsky egy Brazíliában megjelent újságcikkben sarlatánnak nevezte (https://www1.folha.uol.com.br/fsp/ciencia/fe0102200904.htm), hipotézisének komolyságát jelzi, hogy a Language 2009-ben megjelent 85. kötete csaknem száz oldalon közölte a vita egy részét. Everett hipotézisének tömör magyar nyelvű értékeléséhez lást Dékány (2019: 38–39). A nyelvtan genetikai hátterével kapcsolatos vitákhoz lásd még Pléh (2021).

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave