Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


6 Arra, hogy a minimalista programban képviselt ‘biolingvisztika’ (melynek központi témája a nyelvtan evolúciója) meghaladja a kompetens biológusok és pszichológusok ingerküszöbét, látványos példa Fodor & Piatelli-Palmarini (2010) fogadtatása. Ez a könyv elnyerte a ‘2012 legmegvetettebb tudományos könyve’ (‘The Most Despised Science Book of 2012’) címet (https://www.theguardian.com/commentisfree/belief/2013/jan/04/most-despised-science-book-2012; letöltve 2025.01.24.). Például egy biológus recenzens – aki szalmabábérvelést és egyéb érvelési hibákat, valamint a szerzők inkompetenciájából származó szakmai tévedéseket mutat ki a könyvben – a következő konklúzióra jut: „Mivel a szerzők a saját területükön prominensek, az olvasók egy része feltételezheti, hogy az evolúció-kutatás szaktekintélyei, akik egy kiváló és fontos könyvet írtak. Ők nem azok, és a könyv nem az.” (Futuyma 2010: 693; kiemelés K. A.) A tanulság: a szakmai kompetencia (azaz a termékeny érvelési folyamatban megjelenő plauzibilis argumentum ad verecundiam, lásd a 8.5.2. szakaszt) fontos forrása a kijelentések plauzibilitási értékének.

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave