Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


10

Lásd még ehhez Martins & Boeckx (2019), (2020), Berwick & Chomsky (2019). Az az érvelési hiba (‘half-Merge fallacy’), amelyre az idézet utal, hasonló a metaforikus érvelési hibához abban a tekintetben, hogy a premissza és a konklúzió között át nem hidalható kategoriális különbség van:

„[...] az Egyesítés formális egyszerűségéből nem lehet azokra az evolúciós lépésekre következtetni, amelyeknek az eredményeként jött létre. [...] Az a premissza, hogy létezik az Egyesítés, és hogy nincs fél-Egyesítés, a formális elemzés tartományában van, míg a konklúzió arról szól, hogy hogyan fejlődött ki, ez pedig egy egészen más tartományhoz, a biológiához tartozik. (Martins & Boeckx 2020: 2; kurzív kiemelés az eredetiben, félkövér kiemelés K.A.)

E problémához, ill. (10.25)-höz lásd a 8.6.2. szakaszt is.


Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave