Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


21

Arról, amit a nyelvtudás neurobiológiai alapjairól jelenleg tudhatunk, részletes áttekintést nyújt Friederici (2017). Megállapítja azokat az agyi folyamatokat, amelyek összjátéka szerepet játszhat a nyelvtudásban. Azonban arra a kérdésre nem tud válaszolni, hogy a transzformációs generatív nyelvészetben feltételezett elvek, paraméterek, műveletek, frázisok milyen anatómiai paraméterekkel, milyen biokémiai folyamatokban vannak jelen az agyban. A kapcsolat a minimalista elemzésekben feltételezett reprezentációk és az agy biológiája között továbbra sem támasztható alá. Könyve utolsó mondataiban így fogalmazza meg végkövetkeztetését:

„A nyelv teszi lehetővé számunkra, hogy másokkal együtt közösen tervezzük a jövőt, és hogy narratívákon keresztül tanuljunk a múltból. A nyelv a társadalmi és kulturális kapcsolataink alapját képezi nemcsak az ‘itt és most’-ban, hanem – ami még fontosabb – a ‘ott és majd’-ban is. [...] Evolúciós szempontból továbbra is nyitott kérdés, hogy az emberiség azért fejlesztette-e ki a nyelvet, hogy ezekre a szükségletekre választ kapjon, és hogy a nyelv megjelenése határozta-e meg a homo loquenst mint kulturális lényt.” (Friederici 2017: 231)

Noha Friederici chomskyánusnak vallja magát (könyvéhez Chomsky írta az előszót), az idézet tanúsága szerint differenciált biológusi szemlélete távol áll É. Kiss narratívájának abszolutista biologizmusától.


Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave