Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


1

A szcientizmus metafizikai megnyilvánulás a fizikalizmus. Vö.:

„A fizikalizmus, sommásan megfogalmazva, azt állítja, hogy minden fizikai. Ez a tétel általában metafizikai állításként jelenik meg, hasonlóan ahhoz a nézethez, amelyet az ókori görög filozófus, Thalész képviselt – miszerint minden víz –, vagy ahhoz az idealizmushoz, amelyet a 18. századi filozófus, Berkeley hirdetett – miszerint minden mentális természetű. Az általános elképzelés az, hogy a valóságos világ (vagyis az univerzum és minden, ami benne van) megfelel egy bizonyos feltételnek, mégpedig annak, hogy fizikai legyen. Természetesen a fizikalisták nem tagadják, hogy a világban sok olyan dolog lehet, amely első pillantásra nem tűnik fizikai természetűnek – például biológiai, pszichológiai, erkölcsi, társadalmi vagy matematikai jellegű dolgok. Ennek ellenére ragaszkodnak ahhoz, hogy végső soron ezek a dolgok is fizikaiak, vagy legalábbis fontos kapcsolatban állnak a fizikai valósággal.” (Stoljar 2021)

A fizikalizmust a Bécsi Kör vezette be a tudományelméletbe (lásd Wiener Kreis 1929, Carnap 1931–1932). Chomskynak a fizikalizmusra vonatkozó ellentmondásos megnyilvánulásait és azok tudományelméleti értékelését magyar nyelven Márton (2022) foglalja össze. Lásd még Anthony & Hornstein (eds.) (2003) kötetében Lycan, Poland és Strawson írásait, valamint Chomsky válaszait.


Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave