Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


3 Ugyanakkor a halmazelméleti ontológia – függetlenül az érvelési folyamatban feltárt érvelési hibáktól és erős p-inkonzisztenciától – eleve felveti Gödel nemteljességi tételeinek a következményeit. Mivel, mint a 8.6.2. szakasz megmutatta, az erős p-inkonzisztencia egyik forrása a ’halmaz’ terminus alkalmazásából származik, nem jelent érvet a chomskyánizmus axiomatikus formális rendszer volta mellett az sem, ha halmazelméleti alapjára hivatkozunk. A Gödel felismerését megelőző felfogás szerint egy axiómarendszer két legfontosabb tulajdonsága a teljesség és az ellentmondásmentesség. E két követelmény a nemteljességi tételek tanúsága szerint a matematikában nem teljesül. (Gödel érvelésének közérthető áttekintéséhez lásd például Stegmüller 1973d). Gödel nemteljességi tételeiből a jelen chomskyánus narratíva számára két lényeges következmény származik. Az első következmény az, hogy eleve léteznek olyan kijelentések, amelyek ’igazsága’ nem bizonyítható, nem levezethető, nem deriválható (a p-modell analóg terminusa: ’p-hiányosság’). Tehát egy „szigorúan csak elemi formális viszonyokat ismerő” (É. Kiss 2007: 6; kiemelés K. A.; lásd még (11.46)) rendszer eleve alkalmatlan az összes kijelentés igazságának eldöntésére. A második következmény: a narratíva abszolutizmusa – pusztán ebből a körülményből adódóan, egyéb érvektől függetlenül is – eleve megalapozatlan.

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave