Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


3

Megemlítem a jelen szakaszban végrehajtott racionális rekonstrukció egyik normatív következményét: a tudományt ne ‘hitrendszereként’ műveljük. Idézem két egészen eltérő szemléletű, prominens szakember egybehangzó véleményét.

„Ahogyan korábban a ‘tudományos módszerre’ való hivatkozás felülírta a lényegi kritériumokat, úgy ma arra lenne szükség, hogy a tudomány ‘hitrendszerként’ való felfogását a tudományos technikák egy sokkal árnyaltabb megértése írja felül. […] A kutatás legszélső határterületein, ahol senki sem tudja pontosan, mi rejlik a horizonton túl, nincsenek szakértők abban az értelemben, hogy valaki ténylegesen tudná, vagy akár megbízhatóan hinné, hogy ez vagy az igaz; de nyilvánvalóan vannak szakértők abban az értelemben, hogy tudják, hogyan kell előre haladni a határokat feszegető kutatásban […].” (Nickles 2013: 117)

A valamely elméletbe vetett hitet közérthetően terjesztő didaktikus szöveg egyúttal dogmatikus is:

„A tudományt gyakran inkább dogmaként tanítják – egyértelműnek, vitathatatlannak és megkérdőjelezhetetlennek tekintett tények halmazaként – és ez sokkal inkább hasonlít ahhoz, ahogyan az embereket egy hitbe, semmint egy kritikus, kérdéseket feltevő közösségbe indoktrinálják.” (McGrath 2019: 156; kiemelés K. A.)


Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave