A magyarázatot a tudásszociológia és a szociálpszichológia adhatná meg. A tudásszociológiai magyarázat lehetőségéhez lásd Kertész (2004a), (2013) [1991]. Szociálpszichológiai szempontból a narratíva racionális rekonstrukciójának következményei az alábbi biológusi álláspont plauzibilitását erősítik meg, amely – mint Harris is sugallja – a chomskyánizmus hatását nem kijelentései tudományos jelentőségének, hanem egy társadalmi mozgalom megszervezésére alkalmas személyiség lobbierejének tulajdonítja:

„Chomsky bámulatos sikere abban, hogy mind a nyelvészeten belül, mind pedig a kapcsolódó területek széles skáláján felhívta a figyelmet nyelvészeti elképzeléseire, részben céltudatosságának és radikalizmusának tulajdonítható, részben annak, hogy a nyelv eredetére vonatkozó állításait legalább négy évtizeden keresztül folyamatosan fenntartották és népszerűsítették. Chomsky saját nézeteit a nyelvről ‘kisebbségi’ álláspontként jellemezte. Kétségtelenül igaza van ebben, ám az a kisebbség, amelyet pályafutása során vezetett, rendkívül hatékony hagyományteremtő lobbicsoportnak bizonyult. Ugyanebben az időszakban a nyelvre és a nyelv eredetére vonatkozó, kevésbé szélsőséges és biológiailag vonzóbb modellek is kialakultak, de egyik sem ért el olyan általános tudományos hírnevet, mint a Chomsky-féle megközelítés. Az idő majd eldönti. A nyelv fejlődésének és evolúciójának funkcionalista megközelítései jelentős támogatottságnak örvendenek a jelenlegi nyelvészeten és a nyelv biológiai alapjaival foglalkozó közhangulaton belül, ám nincs egyetlen olyan vezetőjük sem, aki a Chomskyéhoz hasonló ismertséggel bírna [...].” (Oller 2008: 350; kiemelés K. A.)