Kertész András

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?


2 Lásd a (2.13)(c) pontot. A követhetőség érdekében itt emlékeztetek a ‘Galilei-stílusú tudomány’ három komponensére. Az egyik az ‘episztemológiai tolerancia’ elve, mely azt mondja ki, hogy a nyelvtudományban gyakran fellépő ellenpéldák miatt nem szabad az egyébként az elmélet számára fontos általánosításokat feladni. Abban kell bízni, hogy az ellenpéldák és az általánosítások közötti ellentmondások az elmélet későbbi fejlődése során feloldhatók lesznek, mert az elmélet képes lesz minden adatra magyarázatot adni. A másik az a meggyőződés, hogy a természet matematikailag strukturált, és ezért leírásának is matematikai eszközök alkalmazásával kell történnie. A harmadik pedig, hogy a megfigyelt felszíni jelenségektől elvonatkoztatva, absztrakt konstruktumok segítségével juthatunk el a ‘mély’ (Chomsky terminusa) magyarázatokhoz. Az 5. fejezet részletesen tárgyalja a ‘Galilei-stílusú tudomány’ Chomsky-féle értelmezését.

Mire jó a nyelvtudomány elmélete?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 125 2

A könyv egy olyan tudományszemléletet körvonalaz, amely lehetővé teszi a nyelvészet és a tudományelmélet szisztematikus együttműködését. Egyrészt a transzformációs generatív nyelvészet példájából kiindulva rámutat az ellentmondások típusaira, az érvelési hibákra, valamint a tudományos haladás gátját jelentő elemekre a nyelvtudományban. Másrészt olyan, a nyelvészeti problémák megoldását segítő, a nyelvtudomány különböző területeire alkalmazható tudományelméleti stratégiákat javasol, amelyek felismerésére és alkalmazására a tárgytudományos kutatás eszközei nem alkalmasak. Ily módon a tudományelméleti elemzések eredményei beépülhetnek a nyelvészek tárgytudományos kutatási gyakorlatába. A könyv gondolatmenete azt mutatja be, hogy a nyelvészet tudományelméletének célja nem a priori normák előírása és számonkérése a tudományos kutatás gyakorlatán. Célja ugyanaz, mint a tárgytudományos kutatásé: a nyelvtudás, a nyelvhasználat, a nyelvtörténet leírása és magyarázata. Ugyanakkor a tudományelmélet e célt a tárgytudományos kutatásnál magasabb absztrakciós szinten és kevésbé technikai jelleggel, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai és tudománytörténeti összefüggések mérlegelésével közelíti meg. A könyv végkövetkeztetései a chomskyánus generatív grammatika monista, abszolutista és intoleráns narratívájával szemben a nyelvtudomány pluralista, relativista és toleráns művelésének heurisztikus termékenysége és progresszivitása mellett szólnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-mire-jo-a-nyelvtudomany-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave