4.1.3.3. Nyelvi anyag

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kísérletben három különböző képzési helyű (bilabiális, alveoláris és veláris) explozívák lenis és fortis megvalósulását vizsgáltam, ami nyelvenként 6 explozívát jelentett. A kínai és magyar explozívákat izolált ejtésű, két szótagú V1CV2-szerkezetű álszavak/megnyilatkozásokban vizsgáltam, melyeket a kísérleti személyeknek véletlenszerű sorrendben kellett felolvasniuk egy monitorról. A kísérlet elején arra instruáltam a beszélőket, hogy a képernyőn látható megnyilatkozások két szótagja között ne tartsanak szünetet. A kínai álszavakat a felvétel során pinyinnel (azaz a kínai karakterek transzkripciójával); a magyar megnyilatkozásokat magyar ortográfiával jelenítettem meg. A kínai és magyar álszavakban a V1 minden esetben egy legalsó nyelvállású, ajakkerekítés nélküli, veláris/centrális /a/-hang volt, melyet egy intervokális helyzetben álló explozíva követett (az volt a hangsorban a vizsgált elem). Az explozívák utáni magánhangzók (V2) szintén veláris /u/, vagy veláris/centrális /a/ volt (a magyar nyelvű anyag esetében hosszúságjellel jelölt /aː/-k és /uː/-k). Összegezve tehát a nyelvenként hat vizsgált explozívát két különböző magánhangzó környezetében vettem fel háromszori ismétléssel, így a vizsgált elemek száma a 15 kísérleti személyre számítva összesen (2 nyelv × 6 C × 2 V × 3 ismétlés × 15 beszélő =) 360 volt. A kínai álszavak, illetve a magyar megnyilatkozások listáját a 6. táblázat mutatja be.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6. táblázat: A kísérletben vizsgált magyar megnyilatkozások (magyar ortográfiával, valamint IPA-val), illetve az ezekhez képzési hely és fonológiai zöngésség szerint illesztett kínai álszavak (pinyinnel és IPA-val) megjelenítve
Magyar
Kínai
Á, bá! ['aː 'baː]
à bà ['a 'b̥a]
Á, pá! ['aː 'paː]
à pà ['a 'pʰa]
Á, bú! ['aː 'buː]
à bù ['a 'b̥a]
Á, pú! ['aː 'puː]
à pù ['a 'pʰu]
Á, dá! ['aː 'daː]
à dà ['a 'd̥a]
Á, tá! ['aː 'taː]
à tà ['a 'tʰa]
Á, dú! ['aː 'duː]
à dù ['a 'd̥u]
Á, tú! ['aː 'tuː]
à tù ['a 'tʰu]
Á, gá! ['aː 'ɡaː]
à gà ['a 'ɡ̥a]
Á, ká! ['aː 'kaː]
à kà ['a 'kʰa]
Á, gú! ['aː 'ɡuː]
à gù ['a 'ɡ̥u]
Á, kú! ['aː 'kuː]
à kù ['a 'kʰu]
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az álszavak/megnyilatkozások jelen formája, és a kínai álszavak esetében a 4-es ereszkedő tónus azért volt szükségszerű, hogy a lehető legjobban áthidaljuk a tonális-atonális nyelvek közötti különbséget, azaz hogy a vizsgált elemek minden esetben hangsúlyos szótagban helyezkedjenek el, és a dallammenet irányát illetően egyezzenek az intonációjukban. A mandarin kínai tonális nyelv, ezért az álszavak azonos hangsúlymintázatait a tónusok kontrollálásával érhetjük el: a tónussal rendelkező szótagok mind hangsúlyosak, szemben a hangsúlytalan és ezzel egyidőben tónustalan mandarin szótagokkal (Duanmu 2000).
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave