4.1.3.4. Mérések és elemzések

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hangfelvételeket a Praat szoftverben (Boersma–Weenink 2019) címkéztem és elemeztem. A zönge%- és aspiráció-értékeket egy szkript segítségével automatikusan nyertem ki. A lenis explozívák (azaz a magyar zöngés aspirálatlan és kínai zöngétlen aspirálatlan szegmentumok) esetében a zárszakasz zöngésségének mértékét vizsgáltam, ezért ebben az esetben zönge%-ot mértem. A zönge% értékének kiszámításakor a zárszakaszbeli zönge időtartamát osztottam el a zár teljes időtartamával (Deterding–Nolan 2017). A szegmentáláskor a teljes zárszakasz idejét a teljes formánsszerkezet megszűnésétől a felpattanás zörejéig mértem. A zönge% számításának képletét, valamint fázishatárokat bemutató spektrogramot a 25. ábra mutatja be.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
25. ábra: A zönge% szegmentálásához használt képlet (Deterding–Nolan 2017, fent) ahol az A a magánhangzó teljes formánsszerkezetének megszűnésének időpontját, a B a zönge kváziperiodikus hullámainak a megszűnésének időpontját, míg a C a felpattanás időpontját jelöli (lásd a spektrogramon, lent)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar és kínai lenis explozívák zárszakaszának zöngésségén kívül aspirációt, azaz a zárfelpattanástól a zönge kezdetéig eltelt időtartamot is mértem. Ez azt jelenti, hogy azt a turbules zörejt tekintem aspirációnak, ami a felpattanás és a zöngeképzés között tapasztalható (legyen az bármilyen időtartamú +VOT-érték). Aspirációértékük szerint összevetettem a kínai fortis (zöngétlen aspirált) szegmentumokat a magyar és a kínai beszélők ejtésében, másfelől pedig a magyar anyanyelvűek kínai fortis és magyar fortis beszédhangjait. Továbbá a két nyelvben ugyanazon fonetikai zöngésségi kategóriába tartozó zöngétlen aspirálatlan szegmentumokat, azaz a magyar fortis és kínai lenis beszédhangokat is összevetettem aspirációértékük tekintetében. Az aspirációt Lisker és Abramson (1964), illetve Ma et al. (2018) alapján a felpattanástól zöngeképzésig, avagy a magánhangzó kváziperiodikus hullámának megjelenéséig határoztam meg. A felpattanás többszörös is lehet, különös tekintettel a veláris szegmentumokra, abból következően, hogy az ejtés során a veláris régióban nagyobb nyelvfelület vesz részt a zárképzésben, és ezért a hirtelen lecsökkenő nyomás „visszarántja” a zárat, amit utána a kiáramló levegő és a nyomásnövekedés újra szétfeszít (Keating et al. 1983, Stevens 2000, Gráczi 2012). A veláris képzési helyen a többszörös felpattanás esetében az aspiráció hosszát mindig az első felpattanástól mértem. Az aspiráció számításának képletét a 26. ábra mutatja be.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

aspiráció
 
26. ábra: Az aspirációhoz használt képlet (fent), ahol C a felpattanás időpillanata, D pedig a kváziperiodikus hullám kezdetének időpillanata (lásd a spektrogramon, lent)
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave