A kínai szibilánsokban mért COG értékére (azaz a frikatív szűkület relatív pozícióját megragadó akusztikai mérőszámra) a beszélői csoport és a szibilánsok képzési helye független változók (F(4, 1491) = 23,4; p < 0,001), illetve a szibiláns képzési helye és a mérési időpont független változók (F(4, 1491) = 7,5; p < 0,001) interakcióban hatottak (47. ábra). A post hoc teszt páros összehasonlításaiban a beszélői csoportokon belül nem találtam szignifikáns eltérést a dentális /s/, illetve az alveolopalatális /ɕ/ között egyik mérési ponton sem. A kváziretroflex /ʂ/-t mindhárom beszélői csoport elkülönítette az /s/-től és az /ɕ/-től. A csoportok közötti összevetésben kizárólag a kváziretroflex /ʂ/ első mérési pontján találtam eltérést a kínai anyanyelvűek és a haladó nyelvtanulók között, abból következően, hogy a kínai anyanyelvűek szignifikánsan alacsonyabb COG-értékkel ejtették ezt a beszédhangot a haladó kínaiul tanulókhoz képest (p < 0,01). Tendencia szintjén a kínai anyanyelvűek a magyar anyanyelvűek mindkét csoportjánál alacsonyabb COG-értékkel produkálták az /ʂ/-t. A dentális /s/ és az alveolopalatális /ɕ/ átlagértékeinek tendenciózus eltéréseit szemlélve az látható, hogy a harmadik mérési ponton vett értékek mindkét szibiláns esetében és mindhárom beszélői csoport ejtésében alacsonyabb frekvenciatartományban jelennek meg, mint az első két mérési pontban vettek (47. ábra).

 

A kínai szibilánsok után következő vokalikus szakasz elején mért F2-értékére (azaz a szibilánsok másodlagos palatalizációjával összefüggésben álló akusztikai mérőszámra) a beszélői csoport és a képzési hely független változók szignifikáns interakciós hatást mutattak (F(4, 485) = 50,1; p < 0,001) (48. ábra). A beszélői csoportokon belül a magyarok mindkét csoportja, illetve a kínai anyanyelvűek is szignifikánsan magasabb F2-értékeket produkáltak az alveolopalatális /ɕ/ esetében, mint a dentális /s/ és a kváziretroflex /ʂ/ esetében (p < 0,001). A kezdő nyelvtanulók és az anyanyelvi beszélők a dentális /s/-t és a kváziretroflex /ʂ/-t is elkülönítették egymástól (p < 0,001), szemben a haladó nyelvtanulókkal, akik e két szegmentum között nem produkáltak szignifikáns különbséget. A csoportok közötti összevetésben a kezdő nyelvtanulók és az anyanyelvi kínai beszélők egyező F2-értékeket produkáltak, azonban a haladó nyelvtanulók a natív beszélőkhöz képest szignifikánsan magasabb F2-értékeket valósítottak meg a vokalikus szakasz kezdetén az alveolopalatális /ɕ/ esetében. A dentális, illetve posztalveoláris képzési helyeken, tehát a /s/ és /ʂ/ esetében nem találtam szignifikáns eltérést a csoportok között ebben a mérőszámban.