Juhász Kornélia: A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében
›
6. A kínai vokalikus szegmentum(sor)ok produkciója
›
6.1. A kínai és magyar szibilánsokat követő vokális szakasz produkciója különös tekintettel az alveolopalatális /ɕ/ szibilánsra
›
6.1.2. Hipotézisek

6.1.2. Hipotézisek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kínai szibilánsokat követő vokalikus szakaszok elemzésekor a /ɕa/ [ɕja] szótag áll a vizsgálat középpontjában, továbbá a magyar anyanyelvűek ejtésében összevetem a kínai vokalikus szekvenciákat a releváns magyar hangsorokkal is annak érdekében, hogy megválaszoljam azt a kérdést, hogy a magyar beszélők mely magyar hangsorsémának megfelelően valósítják meg az L2 hangsorokat. Valamint arra is teszek megfigyeléseket, hogy a vizsgált magyar hangsorok hogyan valósulnak meg. Az 5.2.2. fejezethez hasonlóan a kísérlethez kapcsolódó akusztikai elemzés is három nagyobb összehasonlításból áll: (i) az L2-elsajátítás alapjául szolgáló anyanyelvi magyar mintázatok vizsgálatát, (ii) a célnyelvi vokalikus hangsorok elemzése követi, és (iii) az összehansonlítások sorát az anyanyelvi magyar és célnyelvi kínai mintázatok összevetése zárja. Ezek alapján ebben a kísérletben e három összehasonlítással kapcsolatban három különböző alhipotézist fogalmazok meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar vokalikus szegmentumsorok ejtését illetően azt feltételeztem, hogy a magyar beszélők esetében a négy különböző magyar hangsorban ejtett vokalikus szakasz, azaz az /aː/, /jaː/, /iaː/ és /ijaː/ ejtése eltér egymástól, mert a hangsorokban eltérő számú vokalikus cél van megjelenítve, illetve az /i/ és a /j/ megvalósulása, továbbá a [j] hiátustöltőként és a /j/ önálló elemként való megvalósulásaként megjelenő variánsai is különbözőek (H5/a).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a hipotézis a vizsgált paramétereket illetően a következőket jelenti. A hangsorok időtartamát illetően azt feltételeztem, hogy a /j/ fonéma megvalósulása egy prototipikus /i/ magánhangzóhoz viszonyítva gyorsabb és dinamikusabb, tehát a /jaː/ szótag megvalósulása rövidebb, mint az /iaː/ megvalósulása. Mivel a /j/-vel megvalósuló /ijaː/ hangsor az /iaː/-hoz képest eggyel több vokalikus céllal van megjelenítve az ortográfiában, ezért azt is feltételeztem, hogy a hiátustöltést facilitáló /iaː/ rövidebb időtartamú, mint a /j/-t önálló akusztikai célként megjelenítő /ijaː/.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azt is várom, hogy az /iaː/ és az /ijaː/ hangsorok között – az első vokalikus cél minőségének egyezése miatt – nem számítok eltérést a célok megvalósulásának időzítésében. A hangsorok utolsó [aː] elemét illetően azt várom, hogy a [j] gyorsabb megvalósulása miatt a /jaː/ hangsorban ez az elem is hamarabb valósul meg, mint az /iaː/ esetében. Azonban az /iaː/ és /ijaː/ esetében a fonemikus /j/ realizációjának megjelenése késlelteti az /aː/ mint cél elérését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A /j/ és /i/ megvalósulásainak eltérő képzési helyéből fakadóan arra is számítok, hogy az első vokalikus cél a /jaː/ szótag esetében előrébb helyezkedik el, mint az /iaː/ és /ijaː/ szótagokban. Az /iaː/ és /ijaː/ első vokalikus céljainak minőségében azonban nem feltételezek eltérést. A hangsor utolsó /aː/ elemének minőségében nem várok eltérést a hangsorok között.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kínai vokalikus szegmentumsorok ejtését illetően azt várom, hogy a magyar anyanyelvűek az ekvivalensként való osztályozás és az ortográfiai hatás interakciójának köszönhetően a /ɕa/ [ɕja] szótag palatalizációból fakadó természetes átmenetét egy elkülönült vokalikus célként (/i/ magánhangzóként) valósítják meg, ezért eltérést várok a kínai és magyar anyanyelvű beszélők kérdéses hangsorának megvalósulásai között (H5/b). Ennek értelmében a vizsgált paraméterek tekintetében a következő eredményeket várom.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azt feltételezem, hogy az egyetlen (vokalikus) artikulációs céllal rendelkező /sa/, /ʂa/ és /ɕa/ szótagok vokalikus fázisainak időtartama egyezik a kínai anyanyelvűek produkciójában, de a magyar anyanyelvűek esetében arra számítok, hogy a /ɕa/ szótagot egy helyett két vokalikus artikulációs céllal valósítják meg. Várakozásom szerint tehát a /ɕa/ a magyarok ejtésében hosszabb időtartamú a többi kínai hangsorénál. A /j/ és /i/ megvalósítása közötti időzítésbeli eltérésekből, továbbá abból következően, hogy a magyar anyanyelvűek a /j/ helyett /i/-t ejtenek a kínai /ɕa/ [ɕja] hangsorban, arra számítok, hogy a szibilánst követő első vokalikus artikulációs cél elérése a magyarok esetében a kínaiakhoz viszonyítva később valósul meg. A /j/ és /i/ képzési helybeli eltéréséből fakadóan a magyarok ejtésében a kínaiak ejtésében tapasztalhatónál hátrébb megvalósuló első vokalikus célt feltételezek a /ɕa/ [ɕja] hangsorban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végezetül a magyar és kínai vokalikus szegmentumsorok összevetésekor azt feltételezem, hogy a magyar anyanyelvűek esetében a kínai alveolopalatális /ɕ/-t követő vokalikus szegmentum ejtése egyezik a magyar hiátustöltő [j]-t tartalmazó hangsorral analógnak számító C+/iaː/ hangsor vokális szakaszának produkciójával (H5/c). A kísérlet módszertanát a 6.1.3. fejezetben mutatom be.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave