Juhász Kornélia: A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében
›
6. A kínai vokalikus szegmentum(sor)ok produkciója
›
6.1. A kínai és magyar szibilánsokat követő vokális szakasz produkciója különös tekintettel az alveolopalatális /ɕ/ szibilánsra
›
6.1.4. Eredmények
›
6.1.4.2. Kínai vokalikus szakaszok
›
6.1.4.2.1. Statikus elemzések
6.1.4.2.1. Statikus elemzések

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kínai vokalikus szakaszok időtartamára állított statisztikai modellben a hangsor és a beszélői csoport független változók interakciója szignifikáns eredményt hozott (F(4, 485) = 9,01; p < 0,001), ami azt jelenti, hogy az egyes hangsorok időtartama bizonyos beszélői csoportokban eltért, de nem mindegyikben. A post hoc teszt szerint sem a kínai anyanyelvűek, sem a magyar haladó nyelvtanulók nem különböztették meg egymástól a három kínai szótagot időtartamukban. A kezdő nyelvtanulók ezzel szemben az /ɕa/-t szignifikánsan hosszabb időtartammal ejtették, mint a /sa/-t és a /ʂa/-t (p < 0,001) (61. ábra). Megjegyzendő, hogy a haladó magyar anyanyelvűek is a /ɕa/ szótag vokalikus részét ejtették a legnagyobb átlagidőtartammal, ugyanakkor a kínai anyanyelvű beszélők ejtésében éppen a /ɕa/ volt a legrövidebb (bár mint írtuk, sem a haladók, sem a kínai anyanyelvűek esetében nem voltak szignifikánsak az eltérések a szótagok között).
 
61. ábra: A kínai vokalikus szegmentumsorok időtartama a szibilánskontextus függvényében a három beszélői csoport ejtésében (Szignifikanciaszintek: *: p < 0,05; **: p < 0,01; ***: p < 0,001)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kínai vokalikus szakaszok F2-maximumának normalizált időtartamon belüli időzítését (TF2max) vizsgáló kevert modellben a hangsor és a beszélői csoport független változók interakciója szignifikáns eredményt hozott (F(4, 485) = 2,4; p < 0,05), azaz a TF2max eltért a hangsorok között, de nem minden beszélői csoportban. A beszélői csoportokon belül összehasonlítva a TF2max-t a kezdő és a haladó nyelvtanulók esetében találtam szignifikáns eltérést a /s/ és /ʂ/ kontextusú, valamint a /s/ és a /ɕ/ kontextusú vokalikus szakaszok között (62. ábra). Az alveolopalatális /ɕa/ [ɕja] hangsor vokalikus szakaszát illetően csak tendenciaszerű eltéréseket találtam a maximum F2 megvalósulásában: minél nagyobb volt a beszélők nyelvi tapasztalata, annál korábban valósult meg az F2 maximuma.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az F2-minimumérték időzítésének (TF2min) tekintetében a kevert modell a hangsor és a beszélői csoport független változók interakciójából csak a hangsor független változó főhatását mutatta szignifikánsnak (F(2, 485) = 9,2; p < 0,001), tehát elméletileg a hangsorok ebben a tekintetben eltértek minden beszélői csoportban. Mégis a csoportokon belül összehasonlítva a különböző kontextusú megvalósulásokat, csak a haladó nyelvtanulók /s/ és /ɕ/ kontextusú vokalikus szakaszai között találtam eltérést (p < 0,001). Az F2 tendencia szintjén minden csoport esetében a normalizált időtartam 75%-ához közel érte el a minimumát, pontosabban legkorábban a /s/ kontextusú, és legkésőbb a /ɕ/ kontextusú vokalikus szakaszban. Végül a /ɕa/ esetében a beszélői csoportok közül a haladók produkálták (ismét csak tendencia szintjén) legkésőbb az F2 minimumát.
 
62. ábra: A kínai /sa/, /ʂa/ és /ɕa/ vokalikus hangsorok TF2max és TF2min-értéke a vokalikus szakasz normalizált időtartamára vetítve (Szignifikanciaszintek: *: p < 0,05; **: p < 0,01; ***: p < 0,001)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kínai hangsorok maximum F2-értékére a hangsor és a beszélői csoport független változók interakciója szignifikánsnak bizonyult (F(4, 485) = 6,7; p < 0,001), tehát elméletileg a hangsorok nem minden csoportban tértek el egymástól az F2 szerint (63. ábra). Mégis, a páros összevetések szerint mindhárom beszélői csoport megkülönböztette a három vokalikus szakaszt (p < 0,001). A szibilánskontextusok között a /ɕa/ rendelkezett a legmagasabb maximum F2-vel, ennél alacsonyabb frekvenciatartományban valósult meg a /ʂa/, és a /sa/ vokalikus szakasza valósult meg a legalacsonyabb maximum F2-vel. A csoportok között összevetve a három kínai vokalikus szakaszt nem találtam eltérést az F2 maximumának megvalósulásában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kínai hangsorok minimum F2-értékére a hangsor főhatása hatott szignifikánsan (F(2, 485) = 14,9; p < 0,001). A hangsorokat a csoportokon belül összehasonlítva kizárólag a /s/-t és a /ɕ/-t követő vokalikus szakasz minimum F2-értékében találtam szignifikáns eltérést (p < 0,01). A csoportok közötti összevetést illetően nem találtam eltérést egyik vokalikus szakasz ejtésében sem, de tendencia szintjén minden vokalikus szakasz esetében a haladók rendelkeztek a legmagasabb és az anyanyelvi beszélők a legalacsonyabb F2-minimum átlagértékkel a csoportok között. A vokalikus szegmentumok szerint összevetve a produkált értékeket a csoportokon belül az alveolopalatális környezetű megvalósulás rendelkezett a legmagasabb F2-minimummal, míg a /s/ és a /ʂ/ szótag záró magánhangzóját leképező F2min értéke lényegében megegyezett.
 
63. ábra: A vizsgált kínai /sa/, /ʂa/ és /ɕa/ hangsorok vokalikus részének F2max és F2min értéke a normalizált időtartamra vetítve (Szignifikanciaszintek: *: p < 0,05; **: p < 0,01; ***: p < 0,001)
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave