D. Molnár Éva

Tudatos fejlődés

Az önszabályozott tanulás elmélete és gyakorlata


A fejlesztés hatásának kimutatása

A fejlesztés hatásának értelmezése során vizsgáltuk egyrészt a szövegértéssel kapcsolatos közvetett hatást, másrészt az eredményeket összevetettük a kontrollcsoport eredményeivel. Bár a fejlesztés elsősorban az önszabályozott tanulás komponenseire irányult, arra is kíváncsiak voltunk, hogy a tantárgyba ágyazott fejlesztés együttjár-e a szövegértés fejlődésével is. A szövegértés és az önszabályozott tanulás komponensei között csupán néhány esetben találtunk gyenge vagy közepes szignifikáns korrelációs együtthatókat. A legerősebb összefüggés (az elő- és az utómérésben egyaránt) a pozitív önhatékonysághoz (relőmérés = 0,36, rutómérés = 0,43, p = 0,01), illetve a negatív önhatékonysághoz (relőmérés = –0,35, rutómérés = –0,40, p = 0,01) kapcsolódott. Ezek az összefüggések arra utalnak, hogy azok, akik jobban bíznak képességeikben, jobb, illetve, akik nem bíznak eléggé képességeikben, azok gyengébb teljesítményt érnek el a szövegértés területén. További szignifikáns kapcsolatokat találtunk még a szövegértés és a monitorozás (relőmérés = 0,23, rutómérés = 0,30, p = 0,01), az idővel való gazdálkodás (relőmérés = 0,22, rutómérés = 0,28, p = 0,05), a metakognitív stratégiák (relőmérés = 0,20, rutómérés = 0,30, p = 0,05), illetve az önszabályozott tanulás összevont mutatója (relőmérés = 0,17, rutómérés = 0,20, p = 0,05) között. Összességében azt mondhatjuk, hogy az önszabályozott tanulás fejlődése nem járt együtt szoros összefüggésben a szövegértés alakulásával, a fejlesztőprogramnak csekély közvetett hatása volt a szövegértésre vonatkozóan.

Tudatos fejlődés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 047 2

A legtöbb embernek van valamilyen elképzelése a tanulásról, ami főként saját tapasztalatából ered. Azonban a tanulással töltött idő nem jelenti azt, hogy mindenki egyformán tud tanulni. A hatékony tanulás egyik fontos feltétele az önszabályozás, ami megfelelő tanulási stratégiák és motívumok elsajátítását, alkalmazását jelenti.

A szerző az SZTE Neveléstudományi Intézetének adjunktusa, könyvében több mint egy évtizedes kutatómunkáját foglalja össze. Áttekintést nyújt a téma legfontosabb nemzetközi modelljeiről, szintetizálja az önszabályozás és a tanulás pszichológiai és pedagógiai megközelítéseit. Széles életkori skálát átölelő empirikus vizsgálatai alapján bemutatja az önszabályozott tanulás mérési lehetőségeit, fejlődési ütemét. Részletesen ismertet egy nemzetközi modelleken alapuló, saját kidolgozású fejlesztőprogramot, ami egyedülálló nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is. A kutatások és a fejlesztés eredményei azt bizonyítják, hogy szükséges az önszabályozott tanulás célzott fejlesztése, hiszen az iskolában eltöltött évek nem kedveznek a tanulás iránti motiváció fenntartásának, és beavatkozás hiányában már egy tanév alatt is csökkenhet az önszabályozott tanulás.

A könyv elsősorban a tanulással foglalkozó kutatók, gyakorlati szakemberek, pedagógusok számára nyújt segítséget, ám témája miatt szélesebb olvasóközönség számára is hasznos lehet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/d-tudatos-fejlodes//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave