Bakró-Nagy Marianne (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXX.

Uralisztikai tanulmányok


1 Várnai (2002, 59) erre a ‑ĽÜN0 (‑ľikü : ‑ľükü) moderatív képzőt hozza példának, ami azt a gyanút kelti, hogy ez a szűkített alternáció palatális mássalhangzók után fordul elő. (Ez Wagner- Nagynál – 2002a, 88–89 – már ‑ĽUNKU0 mélyszerkezettel szerepel, bár az adatok itt is ‑ĽÜN0- re vallanak. Az U morfofonéma – l. 4.2. – a felső nyelvállásúak négyes alternációját jelöli, az Ü az i : ü váltakozást, míg az U0 és az Ü0 a nem váltakozó u-t, ill. ü-t.) Wagner-Nagy (2002b, 132) azonban ilyennek jelöli az ‑ÜC statikus képzőt is, és hoz is olyan példát, melyből világosan látszik, hogy az ü sem palatális magánhangzó, sem palatális mássalhangzó jelenlétével nem magyarázható: ŋomtüśa ’ül’, bənüśa ’fekszik’. Az egyik nomen actionis képző, a ‑HÜ"Ə (Wagner-Nagy 2002b, 130) mélyszerkezeti átírása bizonyára sajtóhiba, hiszen a képzőnek a példák között is szerepel u-s változata: kuəbu"ə ’halál’. Szintén tévesen szerepelhet Ü a ‑HÜ" és ‑HÜ"NHÜ gerundiumképzőkben (Wagner-Nagy 2002b, 118–119), hiszen az előbbiben, illetve az utóbbi első szótagjában a harmóniának megfelelően mind a négy felső nyelvállású magánhangzó megjelenhet (legalábbis a leírás szerint, mert a példaként hozott szóalakok valóban Ü-re utalnak, pl. tujhü" ’ha/amikor valaki jön’, tujhü"nü ’ha jönni fog’); a ‑HÜ"NHÜ második szótagjában azonban a leírás szerint is csak i vagy ü állhat. Szintén Ü szerepel a ‑KÜƏ ’vala-’ névmásképzőben, bár ennek minden példájában Ü van, tehát inkább ‑KÜ0Ə mélyszerkezet feltételezését várnánk. Mindent összevetve tehát csak a ‑ĽÜN0 moderatív képző (első magánhangzója) és az ‑ÜC statikus képző tartozhat ebbe az alternációtípusba.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXX.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 059 952 8

Vajon hogyan része a nyelvtudománynak az uráli nyelvészetként ismert terület? Nem kétséges, hogy a magyar és a többi uráli nyelv közötti nyelvrokonság bizonyított ténye (és nem, mint a tudományon kívül egyesek mostanában egyre hangosabban szeretik állítani: „elmélete”) köti össze egymással az ide tartozó nyelveket. De miért érdekes egy történeti-összehasonlító módszerek alapján meghatározott nyelvcsoport egy általános (vagy elméleti) nyelvészeti sorozat számára?

A válaszok egy része épp e kötetben található meg. A korábban eléggé belterjes szaktudomány a huszadik század végén nyitni kezdett, részben a hagyományosan vizsgált nyelvi szintek, a fonológia, morfológia és lexikológia felől a mondattan felé, részben a leíró és történeti, valamint nyelvhasonlítási vizsgálatok felől a tipológia és a szociolingvisztika felé. Ugyanez a változás más nyelvcsoportok, például az amerikai őshonos nyelvek vagy az afrikai nyelvek tekintetében is lezajlott − azzal a különbséggel, hogy ezekben a közvetítő és munkanyelv az angol volt, míg az uralisztikában mindmáig él az orosz és a német is a szakma közvetítő nyelveként.

Ennek a nyitásnak a dokumentumai közé sorolható az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötete is, amelyben a nemzetközi szerzőgárda szavatolja, hogy legyen bár a munkanyelvük különböző, a tudomány nyelve összeköti őket. A vizsgált nyelvek körét az oroszországi kisebb uráli nyelvek alkotják, közöttük mind a három északi szamojéd nyelv. A tanulmányok legnagyobb részére a szinkrón szempontú tipológiai megközelítésmód a jellemző, amely a téma feldolgozásából adódó következtetéseket általános megfigyelésekkel és állításokkal szembesíti. A kutatások tárgya tehát továbbra is az uráli nyelvek történetileg összetartozó csoportja, céljuk és keretük azonban a modern nyelvtudományban elfogadott irányokba illeszkedik, a fonológiától a szintaxisig, a tipológiától a szociolingvisztikáig.

Ezek a tanulmányok, amelyek mind a kötet szerkesztőjének felkérésére készültek és először itt jelennek meg, köztük a külföldi szerzők munkái kötetünk számára lefordítva, jól bizonyítják az uralisztika érettségét és versenyképességét az elméleti nyelvészet terepén is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxx//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave