Dér Csilla Ilona

Grammatikalizáció

175 A táblázatokhoz használt elsődleges szakirodalom: D. Bartha 1991. 60–103, 1992. 55–119; E. Abaffy 1991. 122–159, 1992. 120–183, 184–238; Szegfű 1991. 188–258; 1992. 268–320; Korompay 1991. 259–283, 284–318, 1992. 321–354, 355–410; D. Mátai 1991a. 401–432, 1991b. 433–441, 1992a. 570–661, 1992b. 662–695; Zsilinszky 1991. 442–460, 1992. 696–715; I. Gallasy 1991. 461–475, 1992. 716–771; Juhász 1991a. 476–500, 1991b. 501–513, 1992a. 772–814, 1992b. 815–838; S. Hámori 1991a. 706–711, 1991b. 720–723, 1995a. 385–407, 1995b. 462–473; Haader 1991. 728–741, 1995. 506–665; Sárosi 2003. 129–172, 352–371, 610–617, 719–724, 800–803; D. Mátai 2003a. 204–233, 393–429, 632–662, 739–756, 824–830; Horváth L. 2003. 234–250, 430–482, 663–673, 757–769, 831–837; Haader 2003. 260–267, 500–560, 677–690, 771–775, 840–846.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 435 7

Nyelvészet

A grammatikai elemek kialakulásának legáltalánosabb módjaként ismert grammatikalizáció sokarcú nyelvi változás. Ennek részletes bemutatására tesz kísérletet a kötet, amelynek során a grammatikalizáció különböző definícióit, szemantikai-pragmatikai, illetve formai-szerkezeti vonásait is szemügyre veszi. Külön foglalkozik a grammatikalizációelmélet vitás kérdéseivel, amelynek meghatározó részét képezi a grammatikalizáció más nyelvváltozásoktól való elhatárolása, így a lexikalizációval, az újraelemzéssel, az analógiával, az exaptációval és a pragmatikalizációval való összefüggései. A számos magyar példával is illusztrált fejezeteket a magyar nyelv főbb grammatikalizációs folyamatait összefoglaló táblázatos rész zárja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/der-grammatikalizacio//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero