Kertész András, Rákosi Csilla

Adatok és plauzibilis érvelés a nyelvészetben


1
“If we are engaged in inquiries where we do not simply reason deductively from preassured premises, or if the course of argumentation is […] not deductively conclusive, then it may make perfectly good sense to […] consider an issue prismatically, by proceeding in the variable light of not merely different but even inconsistent perspectives.” (Rescher 1987: 306f.; kiemelés K.A./R.Cs.)
Hasonlóképpen Pólya is rámutat a problémamegoldás prizmatikus voltára:
„Amikor valamilyen összetett egészet vizsgálunk, akkor figyelmünket majd az egyik, majd a másik részlet vonja magára. Elkülönítünk valamilyen részletet, arra összpontosítjuk a figyelmünket, beállunk reá, azt hangsúlyozzuk, azt emeljük ki a környezetéből, azt vizsgáljuk meg nagyon alaposan. Azután a ‘fényszóróval’ más részletre térünk, most ezt emeljük ki, és így tovább. Különböző részek átvizsgálása és egyiknek-másiknak az átértékelése után szükség lehet az egész helyzet új elképzelésére. Néhány részlet újraértékelése egészen más színben tüntetheti fel a problémát […]. Az újraértékelésnek ez az összetett hatása teljesen új helyzetet teremthet, a részletek valamilyen más, harmonikusabb összekapcsolásához vezethet. Elkülönítés és összekapcsolás egymást kölcsönösen kiegészítve segíti elő a megoldást.” (Pólya 1985, II. kötet: 80; kiemelések az eredetiben)

Adatok és plauzibilis érvelés a nyelvészetben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 464 7

Az egymással versengő, bonyolult hálót alkotó nyelvészeti elméletek működőképességének megítélése jelentős mértékben attól függ, hogy milyen adatok fogadhatók el a hipotéziseik mellett vagy ellen szóló evidenciaként. A könyv célja, hogy a nyelvészeti elméletek argumentációs szerkezetének feltárása révén eredeti és a jelenlegi szakirodalomban javasoltaknál hatékonyabb megoldást nyújtson a nyelvészeti adatok és evidencia problémájára. E célt két síkon éri el. Egyrészt a nyelvészeti adatokról és evidenciáról szóló jelenlegi szakirodalom különböző szempontokon alapuló, széles körű elemzéséből von le olyan következtetéseket, amelyek indokolják a nyelvészeti elméletalkotás argumentációelméleti modelljének kidolgozását és az adat-/evidenciaproblémára való alkalmazását. Másrészt felismeréseit számos, a nyelvtudományi kutatómunka gyakorlatából származó esettanulmánnyal támasztja alá.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-rakosi-adatok-es-plauzibilis-erveles-a-nyelveszetben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave