Tartalomjegyzék

• Alternatív turizmus • Környezettudatosság és felelősségteljesség a turizmusban
• Impresszum
• A szerző előszava
• Bevezetés
• chevron_right1. A tömegturizmus kialakulása
  • 1.1. A nemzetközi turizmus fejlődését előidéző „push-faktor” elemei
  • 1.2. A „pull-faktor” vizsgálata
• chevron_right2. Napjaink turizmusának jellemző vonásai
  • 2.1. A turizmus társadalmi és gazdasági jelentősége
  • 2.2. Az európai turizmus helyzete
  • 2.3. A turizmus foglalkoztatási hatásai
  • 2.4. Az európai turizmus kihívásai
• chevron_right3. A turizmus negatív hatásai
  • 3.1. Társadalmi hatások
  • 3.2. Az akkulturáció
  • 3.3. A turizmus környezeti hatásai
  • 3.4. Turizmus hatása a klímaváltozásra és a klímaváltozás hatása a turizmusra
• 4. Alternatív turizmus kontra tömegturizmus
• chevron_right5. Fenntartható fejlődés, fenntartható turizmus
  • 5.1. A fogalom tisztázása
  • 5.2. Az utasok viszonya a fenntartható turizmushoz
  • 5.3. A UNWTO javaslata a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítésére
  • 5.4. A turizmus szerepe a fenntartható fejlődés menetrendjében 2030
  • 5.5. Új törekvés a turizmus fenntarthatóságának mérésére (MST)
  • 5.6. Önkéntes szén-dioxid-kompenzáció
• chevron_right6. Nemzetközi szervezetek törekvései a fenntartható turizmus megteremtése érdekében
  • 6.1. Manilai Nyilatkozat (1980)
  • 6.2. Acapulco-dokumentumok (1982)
  • 6.3. Turistajogok katalógusa és jogszabálygyűjteménye (1985)
  • 6.4. Brundtland-bizottság Közös jövőnk című jelentése (1987)
  • 6.5. Rio de Janeiro, Környezet és Fejlődés – Föld-csúcs (1992)
  • 6.6. Lanzarote Fenntartható Turizmus Charta (1995)
  • 6.7. Agenda 21 „Az utazásért és turisztikai iparért” (1996)
  • 6.8. Millenniumi fejlesztési célok (2000)
  • 6.9. Québeci Nyilatkozat az ökoturizmusról (2002)
  • 6.10. Cape Town-i Nyilatkozat (2002)
  • 6.11. Johannesburgi Föld Tanács, Fenntartható Fejlődés Világkonferencia (2002)
  • 6.12. Rio+20 Nemzetközi konferencia (2012)
  • 6.13. New York: ENSZ Fenntartható Fejlődés Csúcs (2015)
  • 6.14. Turizmus Globális Etikai Kódexe (1999)
  • 6.15. Idegenforgalmi etikai keretegyezmény (2019)
• chevron_right7. A felelősségteljes turizmus
  • 7.1. A felelősségteljes turizmus
  • 7.2. A pro-poor turizmus
  • 7.3. A közösségalapú turizmus (Community-based tourizm)
• chevron_right8. Ökoturizmus
  • 8.1. Az ökoturizmus kialakulása és definíciója
  • 8.2. Civil kezdeményezés az ökoturizmus korszerű definíciójának meghatározására
  • 8.3. Az ökoturizmus térszínei
  • 8.4. Az ökoturizmus iránti kereslet
  • 8.5. Az ökoturizmus kínálata
  • 8.6. Az ökoturizmus kínálatának élményszerű fejlesztése – Az év ökoturisztikai létesítménye kezdeményezés Magyarországon
  • 8.7. Ökoturisztikai minősítések, környezeti védjegyek
• chevron_right9. Fogyasztói magatartásváltozás a turizmusban
  • 9.1. Az egészség- és környezettudatos fogyasztói csoport kialakulása: LOHAS (Lifestyles of Health and Sustainability)
  • 9.2. A fenntarthatóság megjelenése életstílusként és megkülönböztető tulajdonságként
  • 9.3. Lifestyles of Health and Sustainability (LOHAS)
  • 9.4. A LOVOS-szemlélet megjelenése
  • 9.5. A virtuális turizmus mint lehetséges alternatíva
• chevron_right10. A túlturizmus jelensége
  • 10.1. Előzmények
  • 10.2. A túlturizmus kialakulásának az okai
  • 10.3. Desztinációk mint közösségi tulajdon
  • 10.4. A turisztikai terek életciklusa
  • 10.5. Túlturizmussal küzdő desztinációk
  • 10.6. A túlturizmus következményei és megoldási javaslatok, intézkedések
  • 10.7. A UNWTO javaslata a túlturizmus kezelésére
• chevron_right11. Turizmus és reziliencia
  • 11.1. A reziliencia fogalma
  • 11.2. A reziliencia a település- és területfejlesztésben, valamint a turizmusban
  • 11.3. A reziliencia kérdéskörének megjelenése a hazai szakirodalomban
  • 11.4. A reziliencia értelmezése a fogadóterület szempontjából
  • 11.5. A túlturizmus és reziliencia
  • 11.6. A fogadóterületek rezilienciája jelentős sokkhatást követően – avagy mi várható a koronavírus járványt követően
• chevron_right12. Lassú turizmus
  • 12.1. Élményszerzés – lassú turizmus – fogyasztói társadalom
  • 12.2. Fenntarthatóság – lassú turizmus – terület
  • 12.3. Jóllét – lassú turizmus és életminőség
• chevron_right13. Az akadálymentes turizmus mint alternatív turizmus?
  • 13.1. Szakirodalmi összefoglaló
  • 13.2. Kutatási módszertan és eredmények
  • 13.3. Összegzés
• chevron_right14. A hazai lakosság turisztikai fogyasztási szokásai
  • 14.1. A hazai lakosság utazási szokásai
  • 14.2. A kutatási eredmények
  • 14.3. A turizmus hatása az életminőségre és a szubjektív boldogságérzetre
  • 14.4. A turizmus és életminőség, a turizmus és boldogság kapcsolatát vizsgáló kérdéscsoport háttérelemzése
• Záró gondolatok
• chevron_rightIrodalomjegyzék
  • Egyéb források
  • Rövidítések

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 768 6

A turizmus jelenségének vizsgálatával folyamatosan formálódik, változik, bővül a turizmus törvényszerűségeiről meglévő tudás is. Rengeteg új irányzat vált ismertté, és olyan új fogalmi kategóriák jelentek meg, amelyek között az eligazodás még a jól felkészült turisztikai szakemberek számára is problémát okoz. Szelíd, fenntartható, környezettudatos, felelős, zöld, természeti, öko, tudatos, lassú… Hosszan sorolhatnánk a turizmus ismert vagy kevésbé ismert jelzőit anélkül, hogy azok pontos jelentéstartalmáról mély ismeretekkel rendelkeznénk.

E kategóriák közötti eligazodáshoz, a terminológiák pontos értelmezéséhez kíván hozzájárulni ez a könyv oly módon, hogy egyben bemutatja ezek keletkezését és turizmuson belüli szerepét. Ismerteti annak a folyamatát is, hogy a tömegturizmus kialakulásával párhuzamosan hogyan jelent meg a fogyasztói igény a „nem tömegturizmus” alternatív kínálati elemeire, azaz hogyan alakult ki, és mit is jelent pontosan az alternatív turizmus kifejezés.

A kötet elsődleges célcsoportja az oktatásban részt vevő hallgatók, de a gazdag tudásanyag, a felvonultatott környezeti-társadalmi összefüggések a gyakorló szakemberek számára is egyaránt elmélyült tudást nyújtanak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gonda-alternativ-turizmus//