Közgazdaságtan
Összefoglalás
- Minden modern országnak van központi bankja. Az Egyesült Államok központi bankja a Washingtonban működő irányító testületéből és 12 regionális Szövetségi Bankból áll. Elsődleges küldetése, hogy a pénzügyi feltételek szabályozásával kézben tartsa az ország monetáris politikáját, az alacsony infláció, a magas foglalkoztatás és a pénzügyi piacok stabilitásának érdekében.
- A Szövetségi Bankrendszert (röviden „Fed”) 1913-ban hozták létre az ország pénzügyi és hitelrendszerének felügyeletére, illetve a végső hitelező feladatkörének ellátására. A központi bank irányítását a Kormányzótanács, illetve a Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) látja el. A Fed független állami intézményként tevékenykedik, és nagyfokú autonómiával rendelkezik a monetáris politika kialakításában.
- A Szövetségi Bankrendszernek négy fő funkciója van: a monetáris szabályozás a rövid lejáratú kamatlábak meghatározásával; a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása és a rendszerkockázat mérséklése végső hitelezőként; a banki intézmények felügyelete és szabályozása; valamint pénzügyi szolgáltatások nyújtása a bankoknak és a kormányzatnak.
- A Fed három fő gazdaságpolitikai eszköze: a) a nyíltpiaci műveletek, b) jegybanki hitelnyújtás a bankoknak és újabban az elsődleges kereskedőknek és c) a betétkezelő intézményekre vonatkozó kötelező tartalékráta előírása.
- A Szövetségi Bankrendszer politikájának középpontjában egy fontos rövid lejáratú kamatláb, a bankközi kamatláb szabályozása áll. Ezt a kamatlábat számítják fel egymásnak a bankok, mikor hitelezik egymásnak a Fednél elhelyezett tartalékaikat rövid távra. A Fed a monetáris politika eszközeivel, elsősorban nyíltpiaci műveletekkel szabályozza a bankközi kamatlábat.
- Tekintsük át a különös figyelmet érdemlő monetáris transzmissziós mechanizmust. Ez közvetíti a monetáris politika intézkedéseit, hogy változásokat idézzen elő a kibocsátásban, foglalkoztatásban és az inflációban.
- A központi bank bejelenti a rövid lejáratú kamatláb megcélzott szintjét, amit a célkitűzései és a gazdaság állapota alapján jelöl ki.
- A központi bank naponta nyíltpiaci műveleteket hajt végre a kamatcél elérése érdekében.
- A központi bank kamatcélja és a jövőbeli pénzügyi feltételekre vonatkozó várakozások meghatározzák a rövid és hosszú lejáratú kamatlábak, aktívaárak és árfolyamok egész spektrumát.
- A kamatlábak szintje, a hitelfeltételek, az aktívaárak és az árfolyamok kihatnak a beruházásokra, a fogyasztásra és a nettó exportra.
- A beruházás, fogyasztás és nettó export befolyásolja a kibocsátás és az infláció pályáját az AS-AD mechanizmuson keresztül.Egy monetáris intézkedés következményeit így vázolhatjuk fel:Változás a monetáris politikában→ erre megváltoznak a kamatlábak, aktívaárak, valutaárfolyamok;→ ami hatást gyakorol az I-re, C-re és X-re;→ emiatt eltolódik az AD;→ ez pedig befolyásolja a Q-t és P-t.
- Bár a monetáris transzmissziós mechanizmust gyakran leegyszerűsítik arra, hogy „a kamatláb” hatást gyakorol „a beruházásra”, e mechanizmus valójában rendkívül sokágú és összetett folyamat, melyben a pénzügyi feltételek összességének változása kihat a kiadások széles körére. Közéjük tartozik a lakásépítés, erre a jelzáloghitelek kamatlábainak, valamint az ingatlanáraknak a változása hat; az üzleti beruházás, amely a kamatláb és a részvényárfolyamok változásától függ; a tartós fogyasztási cikkek vásárlása, ezt a fogyasztói hitelek kamatlába és hozzáférhetősége befolyásolja; a közösségi tőkeállomány létrehozása tagállami és helyi szinten, amely a kamatlábra reagál; és a nettó export, amelyre a devizaárfolyamokon keresztül gyakorolnak hatást a kamatlábak.
- A monetarizmus szerint elsődlegesen a pénzkínálat határozza meg a reál és nominális GDP rövid távú mozgásait, illetve a nominális GDP hosszú távú tendenciáját. A pénz jövedelmi forgási sebességét (V) a nominális GDP mint folyamatjellegű változó (P × Q) és a pénzmennyiség (M) mint állományjellegű változó hányadosaként definiáltuk: V ≡ P × Q / M. Konstans forgási sebesség esetén az árak a pénzmennyiséggel arányosan változnak. A monetaristák javaslata szerint rögzített, alacsony ütemben kellene növelni a pénzkínálatot. Empirikus tanulmányok szerint a forgási sebesség rendszerint pozitív kapcsolatban áll a kamatlábakkal, s ez a megállapítás megrendíti a monetarista gazdaságpolitikai javaslatok alapjait.
- Nyitott gazdaságban a külkereskedelmi kapcsolatok felerősítik a monetáris politika belföldi hatásait. Rugalmas árfolyamrendszerben a monetáris politika változásai hatnak az árfolyamokra és a nettó exportra, s ez új összefüggéssel gazdagítja a monetáris mechanizmust. A külkereskedelem rendszerint fokozza a monetáris politika hatását, mert a nettó export ugyanolyan irányban változik, mint a belföldi beruházási kereslet.
Tartalomjegyzék
- Közgazdaságtan
- Impresszum
- A szerzőkről
- Középutas kiáltvány
- Előszó
- Diákoknak: a közgazdaságtan és az internet
- I. rész: Alapfogalmak
- 1. fejezet: A közgazdaságtan alapfogalmai
- 1. Függelék: Hogyan értelmezzük a grafikonokat?
- 2. fejezet: A modern vegyes gazdaság
- 3. fejezet: A kínálat és kereslet alapelemei
- II. rész: Mikroökonómia: kínálat, kereslet és a termékpiacok
- 4. fejezet: Kínálat és kereslet: a rugalmasság és alkalmazásai
- 5. fejezet: Kereslet és fogyasztói magatartás
- Választás és hasznossági elmélet
- A keresleti görbék levezetése
- Egy alternatív megközelítés: a helyettesítési és jövedelmi hatás
- Az egyéni kereslettől a piaci keresletig
- A szenvedélybetegségek gazdaságtana
- Értékparadoxon
- Fogyasztói többlet
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 5. Függelék: A fogyasztói egyensúly geometriai elemzése
- 6. fejezet: Termelés és az üzleti szervezet
- 7. fejezet: A költségek elemzése
- A) A költségek gazdasági elemzése
- B) Gazdasági költségek és az üzleti számvitel
- C) Alternatív költség
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 7. Függelék: Termelés, költségelmélet és vállalati döntések
- 8. fejezet: A tökéletesen versenyző piacok elemzése
- 9. fejezet: Tökéletlen verseny és monopólium
- 10. fejezet: Verseny néhány szereplővel
- A) Vállalati magatartás tökéletlen versenyben
- B) Játékelmélet
- C) Állami eszközök a piaci hatalom visszaszorítására
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 11. fejezet: A bizonytalanság gazdaságtana
- III. rész: Tényezőpiacok: munka, föld és tőke
- 12. fejezet: Hogyan határozzák meg a piacok a jövedelmeket?
- A) Jövedelem és vagyon
- B) A tényezők határtermék szerinti árazása
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 13. fejezet: A munkapiac
- A) A béreket meghatározó fő tényezők
- B) Munkapiaci ügyek és szabályozási kérdések
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 14. fejezet: Föld, természeti erőforrások és a környezet
- A) A természeti erőforrások gazdaságtana
- B) Környezet-gazdaságtan
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 15. fejezet: Tőke, kamat és profit
- A) A tőke és a kamat alapfogalmai
- B) Tőke-, profit- és kamatelmélet
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 12. fejezet: Hogyan határozzák meg a piacok a jövedelmeket?
- IV. rész: A közgazdasági elvek alkalmazása
- 16. fejezet: Állami adóztatás és közkiadások
- A) Az állami gazdaságszabályozás
- B) Kormányzati kiadások
- C) Az adóztatás közgazdasági vetületei
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 17. fejezet: Hatékonyság vagy egyenlőség: a nagy választás
- A) Az egyenlőtlenség forrásai
- B) Szegénységellenes politika
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 18. fejezet: Nemzetközi kereskedelem
- A) A nemzetközi kereskedelem természete
- B) Komparatív előnyök nemzetközi szinten
- C) Protekcionizmus
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 16. fejezet: Állami adóztatás és közkiadások
- V. rész: Makroökonómia: gazdasági növekedés és üzleti ciklusok
- 19. fejezet: A makroökonómia áttekintése
- 19. Függelék: Az egyesült államok makroökonómiai adatai
- 20. fejezet: A gazdasági tevékenység mérése
- Bruttó hazai termék: a gazdasági teljesítmény mércéje
- A nemzeti számlák részletei
- Nominális és reál GDP: a GDP „deflálása” az árindexszel
- Fogyasztás
- Beruházás és tőkefelhalmozás
- Kormányzati vásárlások
- Nettó export
- Bruttó hazai termék, nettó hazai termék és bruttó nemzeti termék
- GDP és NDP: egy pillantás a számokra
- A GDP-től a rendelkezésre álló jövedelemig
- Megtakarítás és beruházás
- Nominális és reál GDP: a GDP „deflálása” az árindexszel
- Túl a nemzeti számlákon
- Árindexek és az infláció
- A számbavétel értékelése
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 21. fejezet: Fogyasztás és beruházás
- 22. fejezet: Konjunktúraciklusok és az aggregált kereslet
- 23. fejezet: Pénz és pénzügyi rendszer
- 24. fejezet: Monetáris politika és a gazdaság
- A) A központi bankok szerepe és a szövetségi bankrendszer
- B) A monetáris transzmissziós mechanizmus
- C) A monetáris gazdaságtan alkalmazásai
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- VI. rész: Növekedés, fejlődés és a globális gazdaság
- 25. fejezet: Gazdasági növekedés
- 26. fejezet: A gazdasági fejlődés kihívása
- A) Népességnövekedés és fejlődés
- B) Gazdasági növekedés a szegény országokban
- C) A fejlődés különféle modelljei
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK
- Vitakérdések
- 27. fejezet: Valutaárfolyamok és a nemzetközi pénzügyi rendszer
- A külkereskedelem tendenciái
- A) A nemzetközi fizetési mérleg
- B) A valutaárfolyamok meghatározó tényezői
- C) A nemzetközi pénzügyi rendszer
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- A külkereskedelem tendenciái
- 28. fejezet: A nyitott gazdaság makroökonómiája
- A) Külkereskedelem és a gazdasági tevékenység
- B) Kölcsönös függőség a világgazdaságban
- C) Nemzetközi gazdasági kérdések
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- VII. rész: Munkanélküliség, infláció és gazdaságpolitika
- 29. fejezet: A munkanélküliség és az aggregált kínálat alapjai
- 30. fejezet: Infláció
- 31. fejezet: A makroökonómia határain
- A) Az államadósság gazdasági következményei
- B) Új irányzatok a modern makroökonómiában
- C) A gazdaság stabilizálása
- D) Gazdasági növekedés és az emberi jólét
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- Kislexikon
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 781 4
Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el. A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.
Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero