Faludi Andrea, Fóris Ágota: A terminológiai munka a komplex dokumentációs és fordítási projektfolyamatban
›
2. A többnyelvű kommunikáció alkalmazott nyelvészeti megközelítése
›
2.3. Terminológia

2.3. Terminológia

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben a könyvben nem célunk a terminológia alapfogalmainak tisztázása vagy meghatározása, mivel az elmúlt két évtizedben számos terminológiai tárgyú értekezés született, és nagyszámú publikáció jelent meg, amely részletesen foglalkozik a terminológia alapfogalmaival. A nemzetközi publikációk közül kiemelendők Bessé et al. (1997) terminológiai szótára, Cabré (1999; 2003), Arntz et al. (2009), L’Homme (2005; 2020), Nemvalts (2018), Warburton (2021) és Faber & L’Homme (2022) könyvei és tanulmányai; a magyar nyelven megjelent írások közül pedig a terminológiai tárgyú PhD-értekezések, valamint Fóris (2005; 2007b; 2018; 2020), Fischer (2012; 2018) és Tamás (2014; 2015) művei. Ezenkívül útmutatást adnak a kérdésben a terminológiai tárgyú szabványok (erről lásd Sermann, 2021 összefoglalását).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A terminológia szónak jellemzően háromféle jelentését különítik el a terminológiai szakirodalomban, a jelenleg érvényben levő ISO 1087:2019 szabvány alapján.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A terminológia (’terminology’) egy területhez vagy tárgyhoz tartozó jelölők és fogalmak összessége.
  • A terminológiatudomány (’terminology science’, ’terminology studies’) az a tudomány, amely a terminológiákat, a terminológiai munka szempontjait, az ebből származó terminológiai forrásokat és a terminológiai adatokat tanulmányozza.
  • A terminológiai munka / terminológiamenedzsment (’terminology work’ / ’terminology management’) a fogalmak és jelölőik szisztematikus gyűjtésének, leírásának, feldolgozásának és közzétételének összefoglaló neve.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fordítási gyakorlatban, valamint a dokumentáció és a szakszövegírás során a terminológiai munkán van a hangsúly, ez az, ami segíti a fordítók és szakszövegírók munkáját. Ebben a könyvben a fordítói és a dokumentációs projektfolyamat során végzett terminológiai munkára koncentrálunk. A terminológiai munka folyamatának részletes leírása iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk Warburton The Corporate Terminologist című könyvét (Warburton, 2021), valamint a terminológiamenedzsment kérdéseivel részletesen foglalkozó Handbook of Terminology Management című könyv két kötetét (Wright & Budin, 1997; 2001). A terminológusok képzése különböző keretek között folyik a világban. Magyarországon például néhány évig létezett terminológia mesterszak (lásd Fóris, 2022a); a jövőben ezt egy a magyar nyelv és irodalom mesterszakhoz kapcsolódó specializáció váltja majd fel a Károli Gáspár Református Egyetemen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A terminus jelentéseként Fóris meghatározását használjuk: „Alakilag a terminus egy meghatározott tárgykörön belüli fogalmat jelölő lexéma, szám, jel vagy ezek kombinációja, vagyis olyan, morfológiailag heterogén összetételű elemeket nevezünk terminusnak, amelyek pragmatikailag hasonló funkciót töltenek be a szakmai kommunikációban” (Fóris, 2018, 78). Fóris arra hívja fel a figyelmet (Fóris, 2020, 27), hogy „a terminus nem az »alakjától« válik terminussá, hanem a tartalmától és a használati módjától”, a terminológia pedig arra törekszik, hogy egy adott doménben egyértelmű megfeleltetéseket hozzon létre; ez pedig úgy lehetséges, „ha a fogalmakat definíciók megadásával szabványosítják, és a fogalom nyelvfüggetlenné válik” (Fóris, 2015, 30). Emiatt a definíció kulcsfontosságú szereppel bír a terminológiában. „A terminusok – (természetes vagy formális) nyelvi (vagy nem nyelvi) jelek – fogalmat jelölnek. A fogalmi rendszer nyelven kívüli rendszer, vagyis ebben a rendszerben kilépünk a nyelvészet [hagyományos] keretei közül” (Fóris, 2015, 30).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A terminológiai munka jellemzően az alábbi tevékenységeket foglalja magában: a terminusok azonosítása, gyűjtése, elemzése és leírása; a terminusok osztályozása és ábrázolása; az esetlegesen hiányzó terminusok képzése és pótlása; a terminológiai rendszer terminusainak szabványosítása és érvényesítése; végül azok kezelése, rögzítése és közzététele. A fordítói és a dokumentációs projektfolyamatban többnyire többnyelvű, szövegorientált terminológiai munka szükséges (részletesebben lásd Fóris, 2020).

2.3.1. A terminológia szerepe a szakszövegírásban

2.3.2. A terminológia szerepe a fordításban

2.3.3. Terminológiamenedzsment

chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave