2.2.3. Műszaki szakszövegek fordítása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ami a műszaki szakszövegek fordításának vizsgálatát illeti, Zabóné Varga megállapítja, hogy a magyar nyelvű fordítástudományi szakirodalom „annak ellenére sem foglalkozik a műszaki fordítás elméletével és gyakorlati kérdéseivel, hogy ma már egyértelmű tényként lehet megállapítani, hogy a fordítandó szövegek jelentős része ezen a területen készül” (Zabóné Varga, 2015, 44). Üdítő kivétel például Ráskó Zoltán munkája, aki műszaki – azon belül is járműipari – szakszövegek fordításának sajátosságait vizsgálja (Ráskó, 2011). Igaz, Ráskó munkája is inkább gyakorlatinak tekinthető, mintsem elméletinek, és inkább az ismeretterjesztő kategóriába sorolhatnánk. Egy nagyon fontos gyakorlati szempontot mégis kiemelnénk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szakfordítás alá tartozó legtöbb szakterületnél – leszámítva a marketing-, pr- és imázs-szövegeket, ahol nagyon fontos, hogy a szöveg „hogyan adja el magát” – a lehető legtömörebben, világosan, a forrásszövegből el nem véve, és ahhoz hozzá nem téve kell a fordítást elkészíteni. Adott esetben tehát nem tilos a szövegen abból a szempontból „javítani”, hogy a forrásdokumentum – az adott nyelvet sokszor nem anyanyelvi szinten beszélő – szerzőjének nehézkes és bonyolult fogalmazásmódját a fordító a mondanivaló és értelmesség megtartása mellett leegyszerűsíti. (Ráskó, 2011)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a meglehetősen gyakorlati szempont nem szerepel a természettudományos–műszaki műfajra jellemző „általános” fordítási szabályszerűségek között, amelyeket Stolze a következőképpen foglalt össze (Stolze, 2005):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. A minden egyéb fordítási elv fölé rendelt követelmény egyértelműen a tartalmi (denotatív) ekvivalenciára való törekvés.
  2. A szintaxis területén korlátozottak a variációs lehetőségek, mert a tudományos–műszaki nyelv szintaxisa viszonylag korlátozott mennyiségű mintát követ.
  3. A lexika területén a terminologizálás csökkenti le a variációs lehetőségek számát.
  4. Az egyedi stilisztikai variációs lehetőségeket korlátozzák a viszonylagosan állandósult felhasználási normák.
  5. A célnyelvi olvasóval kapcsolatban általában nem merül fel alapvető probléma: a természettudományos–műszaki szövegek fordításai a célnyelven általában olyan olvasóknak szólnak, akiknek az ismeretei és a szöveg értéséhez szükséges háttértudásuk hasonló a forrásnyelvi szöveg olvasóiéhoz. (Stolze, 2005, 75; idézi és ford. Zabóné Varga, 2015, 27–28)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy Stolze írja, a természettudományos–műszaki műfaj esetében a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg olvasóinak ismeretei nagyon hasonlóak egymáshoz, ezért a fordítás során a nyelvi közvetítőnek nem szükséges további hozzáigazítást végeznie – mint például a marketingszövegek esetében. Napjainkban viszont egyre inkább jellemző, hogy sem a forrásszöveg készítőjének, sem a fordítás készítőjének nem azonos a szöveg megértéséhez szükséges háttértudása az olvasókéval. Ugyanis nemcsak a műszaki szakszövegek mennyisége, de a szakterületek száma is rohamosan nő. A gyakorlatban lassan nem elvárható, hogy a műszaki szakszöveg írását és fordítását végző személy egy személyben nyelvi szakember és a szakterület magasan képzett szakértője is legyen. Ezért egyre inkább kiemelt szerepet kapnak azok az információkezelési módszerek, amelyek oly módon teszik hozzáférhetővé a tudást a szakterületen eredetileg nem annyira jártas nyelvi közvetítők számára, hogy a lehető legrövidebb idő alatt érhessék el az információkat.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave