Faludi Andrea, Fóris Ágota: A terminológiai munka a komplex dokumentációs és fordítási projektfolyamatban
›
3. A műszaki dokumentáció készítése
›
3.5. A nyelven belüli fordítás jelensége a szakírásban

3.5. A nyelven belüli fordítás jelensége a szakírásban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyelven belüli fordítás (intralingvális fordítás) egy adott szövegnek ugyanazon a nyelven, de más jelekkel való értelmezése (Jakobson, 1985/1958). Ez a tevékenység egyértelműen hozzájárul a sikeres és hatékony információközvetítéshez. Dobos az alábbiak szerint definiálja a nyelven belüli fordítást: „Olyan interpretatív tevékenység, amelynek eredménye egy másodlagos, azaz az elsőtől, az eredetitől függő szöveg létrehozása” (Dobos, 2014, 64). „Legfőbb értelme és célja a befogadás lehetővé tétele, illetve a feldolgozási erőfeszítés optimális csökkentése, ami az egyes ekvivalenciatípusok szándékos figyelmen kívül hagyásával valósítható meg (kivételt képez a referenciális ekvivalencia)” (Dobos, 2013, 70). Dobos definíciója alapján intralingvális fordításon „azt a nyelven belüli átalakítási folyamatot értjük, amikor mondanivalónkat egymástól eltérő nyelvi eszközökkel fogalmazzuk meg. Például lopás helyett azt mondjuk, hogy jogtalan eltulajdonítás, a vonat helyett vasúti gördülőállományról beszélünk, a tavasztól őszig kifejezés helyett pedig a gyöngyvirágtól lombullásig szókapcsolatot használjuk” (Dobos, 2012, 101).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiemelendő, hogy Dobos – Albert alapján – úgy tartja, hogy az interpretálás és az átalakítás nem fordítás: „Fontos megjegyeznünk ugyanakkor, hogy az interpretálás nem fordítás, hanem a fordítást megelőző, az adekvát fordítást lehetővé tevő, azzal együtt járó mentális folyamat, amelynek helyességétől alapvetően függ a fordítás minősége” (Albert, 2003, 34, idézi Dobos, 2012, 104). Albert és Dobos alapján az interpretáció tehát nem fordítás, viszont a fordítás interpretáció.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dobos a szövegszintű kommunikatív ekvivalencia fogalmára támaszkodva megállapítja, hogy a nyelven belüli fordítás műveleteire nem jellemző az egyenértékűségre (azaz ekvivalenciára) való törekvés, ezért „bár a más szövegtől való függés mozzanata mindig jelen van, a forrásnyelvi szöveghez való kötődés lazább, mint a nyelvközi fordításnál” (Dobos, 2012, 106). Dobos szerint tehát a forrásszövegtől való függés nyelven belüli fordítás esetén „lazább”. De mit érthetünk „lazaság” alatt? Például, hogy a nyelven belüli (intralingvális) fordításban is hasonló folyamatok zajlanak, mint a nyelvek közötti (interlingvális) fordítás során, azonban az előforduló átváltási műveletek száma jóval alacsonyabb, mivel a nyelv azonossága bizonyos átváltásokat feleslegessé tesz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Zethsen négy tényezőt határoz meg, amelyek hatással vannak az intralingvális fordításra (és egyben okai is annak) (Zethsen, 2009). Ezek a tudás (’knowledge’), az idő (’time’), a kultúra (’culture’) és a hely (’space’). Zethsen szerint az elődleges különbség az inter- és intralingvális fordítás között az utóbbi egyszerűsítésre való törekvése, továbbá a fordítási eljárások (hozzáadás, kihagyás, újrastrukturálás) radikálisabb volta. Tehát a műveletek típusai kevésbé, mértékük viszont annál inkább eltérő a fordítás e két típusa között.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Heltai szerint a fordítói eljárások a fordítás céljának megfelelően is változhatnak. Például „ha a fordítás célja a feldolgozási erőfeszítés megkönnyítése […], akkor várhatóan a redukciós stratégiák, a kihagyás és az egyszerűsítés dominálnak, és várhatóan kevesebb lesz a kifejtés vagy a kompenzáció” (Heltai, 2014, 266). A nyelven belüli fordítás kétirányú lehet. Az egyik irányban a feldolgozási erőfeszítés csökkentése a cél – például szaknyelvről köznyelvre való fordítás esetén. Ennek eléréséhez akár a kontextuális hatás csökkenése és a szöveg funkciójának változása is megengedett. Más esetben – köznyelvről szaknyelvre fordítás során – nőhet a feldolgozási erőfeszítés, de egyúttal a kontextuális hatás is, tehát szakmailag pontosabbá válik a szöveg (Heltai, 2014, 266).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dobos felveti, hogy esetleg létezhetnek kizárólag a nyelven belüli fordításra jellemző fordítói eljárások, de ezek feltérképezéséhez további kutatómunkára van szükség (Dobos, 2014). Annyi bizonyos, hogy a nyelven belüli fordítás során alkalmazott átváltási műveletek a nyelvek közötti fordítás átváltási műveleteitől eltérő mintát mutatnak. (Az átváltási műveletekről lásd Klaudy, 1994; 2018.) A továbbiakban a dokumentációírás során létrejövő másodlagos kommunikációs helyzetet szakfordításnak és nyelven belüli fordításnak – vagyis nyelven belüli szakfordításnak – tekintjük.

3.5.1. Fordítás-e a nyelven belüli fordítás?

3.5.2. Nyelven belüli szakfordítás

3.5.3. Nyelven belüli terminusfordítási stratégiák

chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave