2.2.1. A célnyelvi dokumentáció készítése mint szakfordítás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utóbbi időben elterjedtté vált az a nézet, hogy a szakfordítás „kulturálisan kötetlen” jelenség, ritkán fordulnak elő benne a reáliákat érintő problémák, hiszen a szakmai információk kulturálisan megosztottak, nem köthetők „helyhez”. Azonban a lokalizáció jelensége rámutat, hogy adaptációra szakfordítások esetében is szükség van, illetve éppen ezt a problémát elkerülendő jelent meg a termékek és szolgáltatások internacionalizációja, majd a dokumentáció internacionalizációja is. Természetesen előfordul, hogy az internacionalizáció nem sikerül tökéletesen; ekkor találkozunk például azzal a jelenséggel, hogy a forrásnyelvi szöveg nem tölti be kommunikációs célját. Ez utóbbit Dróth is a forrásszöveg hibájaként említi (Dróth, 2013), amelynek szerinte az az oka, hogy globalizálódó világunkban egyre több olyan angol nyelvű szakszöveg készül, amelyet más kultúrából érkezők hoznak létre. Ezek a szövegek az internacionalizáció révén legtöbbször végül beilleszkednek az angolszász hagyományokat és normákat követő írások közé, azonban számos olyan szöveg marad, amely nem megy át ilyen folyamaton. „Ezek esetében fordítás előtt a fordítónak kell végiggondolnia a forrásnyelvi szöveg hiányosságait (például műfaji jegyek, regiszter) és azt, hogy a célnyelvi szövegnek milyen környezetben milyen funkciót kell ellátnia, s eszerint milyen műveletekre van szükség” (Dróth, 2013, 65).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A célnyelvi dokumentáció készítése mindenképpen a szakfordítások közé sorolandó. Ezt indokolja az is, hogy a szakszövegek általában tartalomközpontú szövegek. A tartalomközpontú szövegek esetében a legfontosabb a nyelv ábrázoló funkciója. A fordító elsődleges feladata ennél a szövegtípusnál a denotatív jelentés, az információtartalom maradéktalan visszaadása (Reiss, 1971; idézi Heltai, 2014, 223; Klaudy, 2018). Reiss későbbi munkáiban (lásd például Reiss & Vermeer, 1984) erre a szövegtípusra az informatív szöveg terminust használja. (A magyar nyelvű fordítástudományi terminusok Klaudy, 2018-ból származnak.) Amennyiben az a helyzet áll elő, hogy a fordítási szöveg nem teljesíti a tematikus és a stilisztikai ekvivalencia követelményeit, még mindig betöltheti a funkcióját, az információközlést. Heltai szerint, ha a stilisztikai és tematikus ekvivalencia a körülmények miatt – például túl rövid határidő – nem várható el, a szövegre akkor is úgy tekintünk, hogy funkcionálisan ekvivalens (Heltai, 2014). Ezért a szakfordítás során a legfontosabb a forrásszöveg információtartalmának visszaadása.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave