Enyedi György

Városi világ


A hosszú távú gazdasági ciklusok

A kapitalista gazdaság ciklikus jellege több évszázada foglalkoztatja a közgazdaság kutatóit: a fellendülések előbb-utóbb megtorpannak, hanyatlás következik – amelyet új fellendülés követ. A rövid távú konjunkturális ingadozásoknak nincs érzékelhető hatása a városfejlődésre. A középtávú (7–11 éves) ciklusok már jelentősebbek, de lefutásuk rövidebb annál, hogy új városföldrajzi pályát nyithatnának.24 A városfejlődés szempontjából a hosszú távú ciklusok bírnak magyarázó erővel (ezek „futamideje” 50–60 év). A legismertebb a Kondratyev-ciklus. Nyikolaj Kondratyev, orosz közgazda 1922-ben publikálta először ciklusfelfogását (angolul: Kondratiev 1984). Szerinte az első ciklus a brit ipari forradalommal kezdődött az 1780-as évek végén. Felívelő szakasza, melyet – rövid ingadozásokat leszámítva – a tartós prosperálás jellemzett, 1814-ig tartott, az ezután kezdődő hanyatló szakasz 1849-ben ért véget. A második ciklus a 19. század közepétől az I. világháború kezdetéig határozható meg. Tovább folytatva Kondratyev gondolatmenetét,25 a harmadik ciklus a két világháború közötti időszak (az 1920-as évek prosperálása, legalábbis az I. világháború győztes országaiban; az 1929/32-es válság a mélypont, majd újabb konjunktúra a háború kitöréséig). A negyedik ciklus 1945 után kezdődött, a felívelő szakasz 1973-ig tartott, a modernkor legnagyobb gazdasági növekedését produkálva, azóta tart (vagy már véget ért?) a leszálló ág.26 Kondratyev szerint a felmenő ág az állótőke kicserélésének s kibővítésének, a társadalom termelőerői radikális átcsoportosításának időszaka. Nagy beruházások, az innovációk tömeges elterjedése, alapvető gazdasági szerkezetváltás jellemzi. A ciklikus jelleg a kapitalizmus belső tulajdonsága.

Városi világ

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 798 2

„Amit Enyedi nem tud a városról, azt nem érdemes tudni”. Gondolhatják: baráti elfogultság, szakmai tisztelet mondatja velem. De aki e könyvet elolvassa, talán elfogadja kijelentésemet. Nemcsak kritikai áttekintést kapunk a városkutatás szakirodalmáról, a szakirodalomban használt alapfogalmakról, a városok típusairól, hanem betekinthetünk a várost mint települést alakító tényezők egymásra hatásába. Működésében láthatjuk a várost mint lakhelyet, mint emberi közösség életkeretét, mint a térséget szervező települést. Elgondolkodhat az olvasó Enyedi szellemi vezetésével a nemzetállam és városok gazdasági-politikai, kulturális szerepéről, a városias életmód, épített és természeti környezet viszonyáról a történelemben, és a könyv végén a szerző kérdéseire maga keresheti a választ: milyen is lesz a jövő városa? Ahogy a szerző mondja: „meglátja, aki megéri”. Mert a szerző - tudottan nagybetegen, mondja is - utolsó könyvének szánta ezt az összefoglalót. Nem hattyúdalnak, mert mint mondja „a hattyúnak szerfölött ronda a hangja, s talán kötetemre ez nem érvényes”. Ez Enyedi. Bölcs ember, csodálatos szellemi és érzelmi erővel és immáron egy remekbe szabott életmű-összefoglalóval. Megérdemelte a szerencsét a sorstól. Köszönjük, mi, olvasók, kollégák, barátok.

Glatz Ferenc akadémikus,

az MTA volt elnöke

Enyedi György összegzett. Összegezte mindazt a hatalmas ismeretanyagot, amelyet a városokról, azok fejlődéséről hosszú és gazdag tudományos munkássága során felhalmozott. Briliáns summázat ez a könyv, hiszen nemcsak egy életmű áll mögötte, hanem minden olyan új ismeret, amely a világ városföldrajzában és regionális tudományában napjainkban elérhető és érdemlegesen feldolgozható, vagy mondjuk úgy: maradandó. Ajánlom mindazoknak, akik érdeklődnek az emberi élettér legizgalmasabb formája, a város iránt, s azoknak, akik elmélyülni kívánnak a hazai társadalomtudomány egyik nagy egyéniségének élvezetesen előadott bölcs gondolataiban.

Rechnitzer János,

a Széchenyi István Egyetem professzora,

a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/enyedi-varosi-vilag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave