Enyedi György

Városi világ


Az orosz városok létrejötte

A mai Oroszország területén a városok kialakulása60 bő 2000 éves múltra tekint vissza. Az első városok délen: a Fekete-tenger mentén, a Kaukázus vidékén és Közép-Ázsiában jelentek meg – ám ez még nem orosz városodás volt. A Fekete-tenger déli-délnyugati medencéjében a klasszikus – görög, majd római – városfejlődés is megjelent. Közép-Ázsia első városai pedig a Kelet-Ázsia–Római Birodalom kereskedelmi útvonal állomásai voltak, a termékeket összegyűjtő, továbbító s az útvonal katonai védelmét ellátó funkciókkal. Az orosz urbanizáció csak valamikor a 8–9. században vette kezdetét – ekkor jelentek meg az első városok az orosz síkságon. E városok kereskedelmi állomások voltak a Skandináviát Bizánccal összekötő útvonalak mentén. Ezeket az útvonalakat a Fekete-tengerre kifutó folyók völgyei vezették Észak-Európa felé. Az első városalapítók vikingek voltak! Egy sor város-„államot” hoztak létre: ilyen volt Kijev, Novgorod és Szmolenszk. Ezek a városok a kereskedők árugyűjtő-szétosztó helyei, meg az áruvámok begyűjtő helyei voltak. A városokba az útvonalak mentén élő szláv lakosság is beköltözött, és végül a vikingek is átvették az orosz nyelvet. Ebből a laza városláncolatból emelkedett ki és vált a legfontosabb csomóponttá Kijev. A középkorban egy egész történelmi korszakot neveznek a kijevi Oroszország időszakának. Kijev helyzeti energiáinak köszönhette kiemelkedését: az erdőövezet és a sztyeppe határán fekvén, a Dnyeper folyó által Bizánccal is összeköttetvén kiváló árucserehelynek bizonyult. A 9. században megjelent a (keleti) kereszténység, azóta írott története is van a kijevi Oroszországnak. A 12. században már kb. 300 város volt területén – északon az erdős sztyeppe, délen a Fekete-tenger, keleten a Volga felső folyásáig terjedtek el. Az orosz urbanizáció bölcsője tehát jórészt a mai Ukrajna területén alakult ki. A kijevi nagyhercegség fontos volt ugyan, ám korlátozott hatáskörű. A valóságban valamennyi számottevő város kis önálló hercegségként működött. A feudális szétdaraboltság hasonlított a korabeli Nyugat-Európáéhoz (miközben Közép-Európát nagy, központosított állammá szervezett birodalmak jellemezték). A nyugat-európai és az orosz feudális szétdaraboltság azonban egy szempontból nagyon különbözött: ez a városok autonómiája és társadalmi szerkezete. Nyugat-Európában a városokat már a középkorban a feudális nagybirtokkal való szembefordulás, a városi önkormányzatok autonómiájának kivívása, a szabad polgárság függetlenségének biztosítása jellemezte.61 Oroszországban (s általában Kelet-Európában) a városok voltak a feudális földbirtokos nemesség központjai, ahonnan a falvak kizsigerelését irányították – egészen a 19. század végi jobbágyfelszabadításig. Kivételt jelentett Novgorod, amely a hosszú távú kereskedelem fontos állomása volt a kijevi Oroszország és a Baltikum német városai között, ezért a kereskedők a város rendkívül fontos társadalmi rétegét jelentették, és a város belső szervezete inkább a Hanza-városokéra hasonlított.

Városi világ

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 798 2

„Amit Enyedi nem tud a városról, azt nem érdemes tudni”. Gondolhatják: baráti elfogultság, szakmai tisztelet mondatja velem. De aki e könyvet elolvassa, talán elfogadja kijelentésemet. Nemcsak kritikai áttekintést kapunk a városkutatás szakirodalmáról, a szakirodalomban használt alapfogalmakról, a városok típusairól, hanem betekinthetünk a várost mint települést alakító tényezők egymásra hatásába. Működésében láthatjuk a várost mint lakhelyet, mint emberi közösség életkeretét, mint a térséget szervező települést. Elgondolkodhat az olvasó Enyedi szellemi vezetésével a nemzetállam és városok gazdasági-politikai, kulturális szerepéről, a városias életmód, épített és természeti környezet viszonyáról a történelemben, és a könyv végén a szerző kérdéseire maga keresheti a választ: milyen is lesz a jövő városa? Ahogy a szerző mondja: „meglátja, aki megéri”. Mert a szerző - tudottan nagybetegen, mondja is - utolsó könyvének szánta ezt az összefoglalót. Nem hattyúdalnak, mert mint mondja „a hattyúnak szerfölött ronda a hangja, s talán kötetemre ez nem érvényes”. Ez Enyedi. Bölcs ember, csodálatos szellemi és érzelmi erővel és immáron egy remekbe szabott életmű-összefoglalóval. Megérdemelte a szerencsét a sorstól. Köszönjük, mi, olvasók, kollégák, barátok.

Glatz Ferenc akadémikus,

az MTA volt elnöke

Enyedi György összegzett. Összegezte mindazt a hatalmas ismeretanyagot, amelyet a városokról, azok fejlődéséről hosszú és gazdag tudományos munkássága során felhalmozott. Briliáns summázat ez a könyv, hiszen nemcsak egy életmű áll mögötte, hanem minden olyan új ismeret, amely a világ városföldrajzában és regionális tudományában napjainkban elérhető és érdemlegesen feldolgozható, vagy mondjuk úgy: maradandó. Ajánlom mindazoknak, akik érdeklődnek az emberi élettér legizgalmasabb formája, a város iránt, s azoknak, akik elmélyülni kívánnak a hazai társadalomtudomány egyik nagy egyéniségének élvezetesen előadott bölcs gondolataiban.

Rechnitzer János,

a Széchenyi István Egyetem professzora,

a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/enyedi-varosi-vilag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave