Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Összefoglalás

A termékek piaci kereslete és keresleti görbéi aszerint alakulnak magyarázatunk szerint, ahogy az egyének kiválasztják a fogyasztási cikkek és szolgáltatások általuk legmagasabbra értékelt kosarát.
A közgazdászok a fogyasztói keresletet a hasznosság fogalmával ragadják meg, ez arra a viszonylagos megelégedettségre utal, amelyre a fogyasztó tesz szert a különféle termékek felhasználásával. Egy termék újabb egységének elfogyasztásával nyert pótlólagos hasznosság a határhaszon, ahol a „határ” kifejezés az utolsó egységből nyerhető többletre, hasznosságnövekményre utal. A csökkenő határhaszon elve szerint egyre kisebb lesz az utolsóként elfogyasztott egység határhaszna, ha növekszik a termék elfogyasztott mennyisége.
A közgazdászok feltevése szerint a fogyasztók úgy költik el korlátozott jövedelmüket, hogy a lehető legnagyobb elégedettségre, illetve hasznosságra tegyenek szert. A hasznosság maximalizálásánál a fogyasztónak követnie kell az előnykiegyenlítődés elvét, eszerint az utolsóként elköltött pénzegység határhasznának azonosnak kell lennie minden egyes terméknél.
A fogyasztó csak úgy tehet szert maximális elégedettségre korlátozott pénzjövedelmének keretei közt, ha az almára, sonkára, kávéra és minden egyébre kiadott utolsó pénzegység határhaszna egyenlő. Óvatosan fogalmazzunk azonban, mert az 50 dollárért megvett egyunciás parfüm határhaszna nem egyenlő az 50 centes pohár kóla határhasznával. Ehelyett a határhasznokat el kell osztani a termékek egységárával, s az így kapott értékek válnak egyenlővé a fogyasztó optimális allokációja mellett. Vagyis az utolsó pénzegységek határhasznai, az MU/P hányadosok egyenlítődnek ki.
Az egységnyi erőforrásra jutó határhaszon vagy előny kiegyenlítődése alapvető döntési szabály. Tekintse szűkös forrásainak bármelyikét, például az idejét. Ha maximalizálni szeretné az ebből nyerhető értékeket vagy előnyöket, érje el, hogy az utolsó egységén ugyanazt a határhozamot realizálja minden lehetséges felhasználási területen.
Az összes fogyasztót beszámító piaci keresleti görbe úgy vezethető le, hogy vízszintesen összegezzük az egyes fogyasztók önálló keresleti görbéit. A keresleti görbék számos okból eltolódhatnak. A jövedelem növekedése például jobbra tolja el a DD görbét, mert rendszerint fokozza a keresletet. Egy helyettesítő termék árának emelkedése (például a csirkehúsé a marhahús esetében) ehhez hasonló felfelé tolódást vált ki a keresletnél. Ezzel szemben a kiegészítő termék megdrágulása (mint a hamburgerzsemléé a marhahús mellett) balra lefelé tolja el a DD görbét. Még egyéb tényezők is befolyásolhatják a keresletet, idetartozik az ízlés, a népességszám és a várakozások megváltozása.
További meglátásokra juthatunk a keresleti görbe negatív meredekségének okairól, ha szétválasztjuk az áremelkedés következményeit helyettesítési és jövedelmi hatásra. a) Helyettesítési hatás lép fel, ha az áremelkedésre válaszul a fogyasztó áttér más helyettesítő termékek felhasználására, s velük elégíti ki szükségleteit; b) a jövedelmi hatás azt jelenti, hogy az áremelkedés csökkenti a reáljövedelmet, s ezzel visszaesik a legtöbb termék fogyasztása. Az áremelkedés helyettesítési és jövedelmi hatása erősíti egymást a termékek többségénél, s együtt felelősek a keresleti görbe negatív meredekségéért. A jövedelemrugalmasság segítségével számszerűsítjük, milyen érzékenyen reagál a kereslet a jövedelemre; ezt megkapjuk, ha a keresett mennyiség százalékos változását elosztjuk a jövedelem százalékos változásával.
Idézzük fel, hogy a határhaszon csóválja farokként az árak piaci kutyáját. Ezt hangsúlyoztuk a fogyasztói többlet fogalmával is. Az utolsó liter tejért ugyanazt az árat fizetjük, mint az első literért. A csökkenő határhaszon törvénye miatt azonban az előző egységek határhaszna nagyobb, mint az utolsó egységé. Ez azt jelenti, hogy az előző egységekért hajlandók lennénk többet is fizetni a piaci árnál. Az összértéknek a piaci érték feletti részét fogyasztói többletnek nevezzük. A fogyasztói többlet kifejezi az elért nyereségünket, mert képesek vagyunk minden egységet azonos alacsony áron megvenni. Egyszerűbb esetekben a keresleti görbe és az áregyenes közti területtel mérhetjük a fogyasztói többletet. Számos közösségi döntés támaszkodhat e fogalomra; eldönthető vele például, verje-e magát súlyos költségbe a közösség utak vagy hidak építésével, illetve tartson-e fenn területeket eredeti természeti formájukban.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero